Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatásán üdvözölte, hogy a nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet szentelnek Magyarországnak.

A csütörtöki brüsszeli közmeghallgatás civil szervezeteket képviselő egyik meghívottjaként felszólalva egyebek között azt hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben szükség van külső nyomásra.
Dénes Balázs úgy vélte, a parlament és a kormány a jogrendet "szinte kiürítette", a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette, az elmúlt két év alatt kétes értékű törvények születtek.
A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezve kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.
Makai Lajos elnök a Magyar Bírói Egyesület nevében felszólalva leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Mint mondta, a több száz bíró részvételével zajlott konzultációs folyamat során született javaslatokat részben elfogadták, több kérdésben ugyanakkor véleményük eltért a későbbi szabályozástól.
Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve, ahhoz átmeneti intézkedések és összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazták, de ez utóbbi egyelőre nem találkozott a jogalkotói akarattal.
Elmondta azt is, hogy az igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó korábbi kritikákkal az egyesület is egyetértett, és az általuk javasolt igazgatási struktúra alapjában véve tükröződik az elfogadott törvényekben. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem.
Hangoztatta: a korábban megállapított hatékonysághiányt nem lehet orvosolni azzal, hogy a döntéshozást centralizálják. "Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez" - fogalmazott.
A nyugdíjazással kapcsolatban kifejtette: nemcsak diszkriminációról van szó, hanem arról is, hogy a bírói státus különösen védett, és a problémát ilyen sebességgel és a státust veszélybe sodorva nem lehet megoldani.
Úgy vélte, a térségben hagyomány az, hogy a rendszerben formálisan léteznek alapjogosultságok, az intézmények hálózata rendben van, de "az intézményekben az apró torzulások az egészet teszik kérdésessé".
Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért".
Megerősítette, hogy a Klubrádió ellenzéki, mégpedig a mindenkori hatalommal szemben kíván kritikus lenni.
Az elnök részletesen ismertette a frekvenciahasználati jog elvesztésének, illetve egy új frekvencia elnyerésének megakadályozásával kapcsolatos történéseket, és úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.
A nemzetközi figyelmet és szolidaritást köszönve úgy vélte, rádiójának sorsa rendkívül fontos a magyar sajtó szabadsága, a tájékoztatás pluralizmusa szempontjából.
Arató András bírálta a jelenlegi médiaszerkezet több elemét, így például azt, hogy a közmédiában csak az állami hírügynökségen belül létrehozott hírcentrum műsorait adhatják le, onnan számos "tekintélyes, független szemléletű" újságírót bocsátottak el, a rádiófrekvenciák többségét a kormányzati pártokhoz közelálló vállalkozások nyerik el, továbbá azt is, hogy állami hirdetéseket egyáltalán nem helyeznek el független médiumokban.