Az Európai Parlament (EP) elfogadta kedden Strasbourgban az élelmiszerláncokról szóló állásfoglalást.

Ennek célja, hogy fellépjen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, hogy a gazdák tisztességes módon részesüljenek az élelmiszer-ágazatban keletkező jövedelemből, és hogy csökkenjen kiszolgáltatottságuk az élelmiszerláncokkal szemben.
Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő üdvözölte az állásfoglalás megszavazását. Az élelmiszer-kereskedelem koncentrálódása következtében az élelmiszerláncok erőfölénybe kerültek a gazdákkal szemben, és ezt kihasználva kedvezőtlen feltételeket kényszerítenek a gazdákra - hangsúlyozta közleményében Glattfelder. Szerinte az utóbbi években az élelmiszerek fogyasztói árának növekedése nem érvényesült a termelői árakban, mivel a többletjövedelmet kisajátították a kereskedelmi láncok.
A néppárti politikus kiemelte azt az elfogadott módosító indítványát, amely - a magyar gyakorlatnak megfelelően - európai szinten is megtiltaná a beszerzési ár alatti értékesítést. A fideszes EP-képviselő európai szinten is követendő és sikeres példának nevezte a MAGOSZ által életre hívott szociális bolthálózatot. A gazdák összefogásán alapuló modell lényege, hogy a terméket a bolthálózatba bekapcsolódott kisboltban értékesítik, és ezzel kikerülik a drága és átláthatatlan értékesítési láncot.
A kérdésről folytatott parlamenti vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő támogatta a tagállami és az uniós élelmiszerár-figyelő rendszer kiszélesítésére, a fogyasztóvédelmi ombudsman intézményének létrehozására irányuló javaslatot. Mint közleményében olvasható, "az informatika mai fejlettsége lehetővé teszi a felhasználóbarát, többnyelvű árfigyelő rendszer létrehozását, amely az árak átláthatóságát növeli. Megfelelő jogi szabályozással korlátozható az élelmiszerláncok felvásárló szövetségeinek tisztességtelen gyakorlata is. Fontos, hogy a tagállami ellenőrző hatóságok rendszeresen egyeztessenek a legjobb szerződéses gyakorlatról és az ellenőrzés hazai tapasztalatáról".
A magyar szocialista képviselő szerint szükség van arra, hogy a közös uniós agrárpolitika jobban támogassa a gazdák szövetkezéseit, a termelői szerveződéseket. Ezen a téren főként az új tagállamokban maguknak a gazdálkodóknak is megvan a feladatuk: össze kell fogniuk - tette hozzá.
"A szövetkezetek nem a kommunizmus, de nem is az ördög találmányai. Nyugat-Európában bebizonyosodott, hogy ez az egyetlen túlélési esély a kis- és középméretű családi gazdaságoknak" - mondta. Követendő európai példának nevezte a francia agrárkormányzat azon törekvését, hogy szerződéskötési kötelezettséggel védje a termelőket a többi szereplő túlzott erőfölényétől.