Londoni stratégiai elemzők szerdai helyzetértékelése szerint "nem sok újdonság" volt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök előző esti nyilatkozatában, de az államfő szavaiból annyi következtetést le lehet vonni, hogy egyelőre nincs szándékában feloszlatni a parlamentet, és az országból sem kíván távozni.

Mubarak kedden késő este elmondott televíziós beszédében közölte, hogy nem indul a szeptemberre tervezett elnökválasztáson, ám jelenlegi hivatali mandátumát kitölti.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Royal Bank of Scotland (RBS) stratégiai szakértői a beszéd részletes elemzése alapján szerdán összeállított tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomi elnök "valójában semmi olyasmit nem mondott, ami eddig ne lett volna gyakorlatilag eldöntött tény".
Az RBS citybeli elemzői szerint Mubarak kora és az egészségi állapotával kapcsolatos aggályok miatt "mindig is kérdőjeles volt", hogy az államfő el tud-e indulni az idei elnökválasztáson.
Mubarak mindemellett már tavaly is megígérte, hogy a 2011-es választásokon bárki indulhat, és az új elnök személye a választók akaratán múlik.
Az RBS szakelemzői szerint lehetséges, hogy a 2005-ben tartott - Egyiptom történetében első többjelöltes - elnökválasztás is már az agg elnök hatalomátadási terveinek jele volt.
A ház szakértői kiemelték a szerintük magabiztosságra utaló elemeket, első helyen is Mubarak azon kijelentését, hogy élete utolsó napjáig "e földön" kíván maradni. Az RBS szerint ez arra vall, hogy Mubaraknak a milliós tüntetések ellenére még tervei sincsenek hivatala, illetve az ország elhagyására.
A Royal Bank of Scotland elemzői hangsúlyosan hozzátették: valószínűtlen, hogy Mubarak a hadsereg egyetértése nélkül erre az alapállásra helyezkedhetett volna.
Az RBS szerdai elemzése szerint jóllehet az egyiptomi elnök alkotmánymódosításra szólította fel a parlamentet a nagyobb fokú választási pluralizmus lehetővé tétele végett, e felszólítás azonban a mostani parlamentnek szólt, amelyben a kormánypárt és Mubarak támogatói vannak túlsúlyban. Ebből az következhet, hogy bár az idei elnökválasztások szabadabbak lehetnek a korábbiaknál, Mubaraknak és/vagy a hadseregnek azonban jelenleg nem áll szándékában feloszlatni a törvényhozást, amelyet tavaly választottak meg, "sokak véleménye szerint elcsalt választásokon".
Így még ha egy nem kormánypárti jelölt nyeri is az új elnökválasztást, a mostani parlament korlátokat szabhat irányítási mozgásterének - áll az RBS szerdai londoni tanulmányában.
A ház stratégiai szakértői szerint a továbbiakban várható fejleményeket nehéz megjósolni, de a nagyszabású tiltakozó megmozdulások következő hulláma már kikényszerítheti, hogy Mubarak és/vagy a hadsereg előre hozza az elnökválasztások, sőt esetleg a parlamenti választások időpontját is. Abban az esetben, ha a tiltakozókat ez sem békítené meg, Mubarak átadhatja a hatalmat újonnan kinevezett alelnökének, Omar Szulejmán altábornagynak, aki viszont garantálná, hogy a hadsereg maradjon a Mubarak-éra utáni átmenet fő irányítója - áll az RBS tanulmányában.
A Royal Bank of Scotland elemzése szerint az egyiptomi hadseregnek valószínűleg szándékában is áll a Mubarak utáni átmenet irányítása, tekintettel arra, hogy nincs hiteles világi irányzatú alternatíva, és arra is, hogy a fő radikális egyiptomi iszlám szervezet, a Muzulmán Testvériség valószínűleg nagy támogatottságot kapna szabad választások esetén.
Más londoni elemzők is rámutattak már arra, hogy a világi beállítottságú egyiptomi ellenzék helyzete meglehetősen bonyolult.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport citybeli befektetési részlegének e héten kiadott helyzetértékelése szerint a szekuláris ellenzéknek nincs olyan egyértelmű vezetője, aki képes lenne egyesíteni ezt a tábort, biztosítani a hadsereg "mindennél fontosabb támogatását", és sikerrel felsorakoztatni ezt az erőt az általános választásokra.
Ha ezt a problémát a következő hónapokban nem sikerült megoldani, akkor a világi ellenzék megosztva indul a majdani választásokon, és így sokkal gyengébb pozícióban lesz ahhoz, hogy szembeszálljon a Muzulmán Testvériséggel és egyéb iszlám szervezetekkel - vélekedtek a Goldman Sachs londoni elemzői.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Barclays Capital londoni stratégiai elemzői szintén e héten összeállított helyzetelemzésükben - az RBS szerdai tanulmányához hasonlóan - a lehetséges kimenetelek közé sorolták, hogy a hadsereg veszi át az ország irányítását a választásokig. A Barclays Capital szakértői szerint az egyiptomi hadsereg stabilizáló tényezőnek számít, és széles körű tisztelet övezi a lakosság körében.