A transzatlanti- vagyis az Európa és Észak-Amerika közötti- szolidaritás és kohézió erősítését szolgálja majd a májusi chicagói NATO-csúcstalálkozó- hangsúlyozták az atlanti szövetség tagországainak védelmi miniszterei, pénteken zárult brüsszeli tanácskozásukon.

Az eszmecserén Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviselte, aki az MTI-nek adott nyilatkozatában a most meghozott döntések közül kiemelte azt, hogy a koszovói helyzet alakulása egyelőre nem teszi lehetővé a NATO vezette, jelenleg 5800 fős koszovói nemzetközi erő (KFOR) létszámának további csökkentését. A KFOR-ban szolgáló magyar katonák száma jelenleg 243 - közölte a miniszter.
A kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás legnagyobb részét a chicagói csúcson megtárgyalni kívánt témák előkészítése töltötte ki.
Ami a NATO legnagyobb szabású katonai műveletét, az afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) irányítását illeti, e tekintetben sok szó esett az úgynevezett átadási folyamatról, és a sajtótájékoztatókon némi bizonytalankodás is tapasztalható volt az ütemterv részleteit illetően.
A záró sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azt hangsúlyozta: továbbra is az a terv, hogy az ISAF 2014 végéig marad Afganisztánban. A nemzetközi erők azután távoznak majd, hogy átadták a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek.
A bizonytalanságot egyfelől az okozta, hogy a franciák a közelmúltban jelezték, már 2013 során be akarják fejezni a részvételüket a közös műveletben, az amerikai védelmi miniszter pedig tett olyan nyilatkozatot, amelyet számos elemző úgy értelmezett, miszerint az amerikai katonák 2013 közepétől vagy végétől már nem kívánnak harcba bocsátkozni az afganisztáni tálib felkelőkkel.
NATO-beli diplomáciai források azt mondták az MTI-nek: azt követően, hogy Rasmussen a csütörtöki első sajtótájékoztatóján az átadási folyamat ütemtervének változatlanságáról beszélt, bíráló megjegyzések is elhangzottak egyes tagállamok részéről, az pedig korántsem volt véletlen, hogy a főtitkár a következő sajtótájékoztatón kissé bizonytalannak tűnt az "óraegyeztetési" kérdésekben.
Az egymást részben fedő, részben egymásnak ellentmondó kijelentések alapján a következő valószínűsíthető: ma még nagy fokú bizonytalanság uralkodik a NATO-ban abban a tekintetben, hogy miként lehet majd ütemezni a biztonsági felelősség és a biztonsági feladatok fokozatos átadását az afgán kormányerőknek. A biztonsági felelősség pedig nem azonos a biztonsági feladatokkal - és ez okozhatta a fogalomzavart a sajtótájékoztatókon.
Az ISAF eddig Afganisztán területének mintegy 40 százalékán adta át a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget az afgánoknak. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a felkelők elleni műveleteket ott már az afgánok irányítják - azt nem, hogy ISAF-katonák nem hajtanak végre kisegítő feladatokat. A kisegítő feladatok fogalmán belül is több fokozat képzelhető el, az éles harci bevetésben való közvetlen részvételtől az egyszerű tanácsadásig.
Rasmussen szerint a felelősség átadásának a jövő év közepére egész Afganisztánban meg kellene történnie - attól kezdve aztán "fokozatosan csökkenhet" az ISAF-katonák harci alkalmazása, de ebből nem következik az, hogy 2013 nyarától az amerikaiak például már "elzárkóznak a harctól".
Ez a modell, ebben a megfogalmazásban alkalmas lehet arra, hogy egyetértsenek vele azok is, akik minél hamarabb ki akarnak vonulni, és azok is, akik óvatosságra intenek.
A védelmi miniszterek nem csupán Afganisztánnal foglalkoztak, hanem áttekintették azt is, miként lehet a mostani forrásszűke ellenére biztosítani a szükséges kapacitásokat, hatékonyabban felhasználni a pénzeket, "okosabban" megosztani a terheket.
Konkrétumot is eredményezett e tekintetben a mostani tanácskozás: megállapodtak az úgynevezett AGS (Alliance Ground Surveillance) felderítő projektben, amelynek alapján 2015-től 13 tagország együttműködésében - az olaszországi Sigonella bázissal - öt darab, nagy magasságban repülő, pilóta nélküli, Global Hawk RQ-4B típusú felderítő repülőgép kezd folyamatos légi járőrözést Európa légterében, és figyeli majd a földfelszínt.
Szintén ezen a tanácskozáson hagyták jóvá azt a tervet, hogy a nyugat-németországi Ramsteinben fogják berendezni az európai rakétavédelem bevetési központját.