Megindult a vizsgálat csütörtökön annak a mészárlásnak az ügyében, amelyben 72, közép- és dél-amerikai kivándorlót (58 férfit és 14 nőt) gyilkoltak meg egy félreeső, észak-mexikói tanyán: a nyomozók megpróbálják kideríteni, hogy kik voltak az áldozatok, és miért ölték meg őket.

Az esetet egyetlen ember, egy ecuadori férfi élte túl: ő nyaki sérüléssel támolygott el egy közúti ellenőrzőpontig, s utóbb elmesélte a hatóságoknak a történteket. Luis Freddy Lala Pomavilla emlékezett rá, hogy fogvatartói a Zéták nevű drogkartell tagjainak mondták magukat. Ez a kábítószerbanda tartja felügyelete alatt az északi Tamaulipas állam egyes részeit, és a lakosság annyira retteg tőlük, hogy aki teheti, elkerüli, hogy a térség közútjain közlekedjen. A Zétákat a kilencvenes években dezertált mexikói katonák alapították, és a banda ismert arról, hogy pénzt csikar ki azoktól, akik át akarnak haladni területükön. Ha a nyomozás megerősíti Pomavilla vallomását, akkor ez a mostani volt a mexikói drogháborúk történetének legvéresebb mészárlása.
Felipe Calderón mexikói elnök a jelenlegi vérengzésben 2006-ban indított offenzívája eredményét látja: szerinte a kartellek az utolsókat rúgják a rendőrség és a katonaság határozott fellépésének köszönhetően, és kétségbeesetten keresik az alternatív bevételi forrásokat, amit a kivándorlókban találtak meg. A kritikusok számára azonban egészen mást jelent a történet: ők úgy gondolják, hogy a bűnbandák sokkal erősebbekké és kegyetlenebbekké váltak az utóbbi években.
A jobb élet reményében az Egyesült Államokba kivándorlók régóta a kartellek kedvelt célpontjainak számítanak, és gyakran válnak zsarolás, erőszak és lopás áldozataivá, mostanában pedig egyre sűrűbben érkezik jelentés tömeges elrablásukról. A bűnözők általában kicsikarják áldozataikból amerikai vagy helyi rokonaik telefonszámát, akiktől aztán váltságdíjat követelnek a foglyok elengedéséért cserébe.
A túlélő szerint a Zéták tagjai felajánlották nekik: csatlakozzanak hozzájuk, majd miután ezt elutasították, kivégezték őket.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet áprilisban közzétett jelentésében komoly emberi jogi válságnak nevezte a több tízezer, Mexikón át az Egyesült Államokba tartó, s többségében közép-amerikai kivándorló helyzetét. A beszámoló a világ egyik legveszélyesebb útjaként említette vándorlásukat, és kiemelte, hogy minden évben ismeretlen számú ember tűnik el nyomtalanul. A mexikói kormány ebben az évben legalább hétszer szembesült azzal, hogy drogkartellek migránsokat raboltak el - mondta Antonio Diaz, egy kutatóintézet munkatársa. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság egyik friss tanulmányában azt írta, hogy havonta mintegy 1600 kivándorlót ejtenek foglyul Mexikóban.
Idén ez volt a harmadik alkalom, hogy a mexikói hatóságok "tömegsírokra" bukkantak. Májusban 55 holttestet találtak egy elhagyatott bányában a Mexikóvárostól délre fekvő Taxco közelében. Júliusban 51 ember maradványait ásták ki egy monterreyi szemétlerakó melletti mezőn. A halottak többsége valószínűleg a vetélkedő drogkartellek tagjai közül került ki, de a kábítószerbandák gyakran temetik elrabolt áldozataikat hasonló helyekre. Egy tárnából a hétvégén hét holttestet emeltek ki a hatóságok Hidalgo államban, s azóta két másik tetem is előkerült innen.
Alejandro Solalinde tiszteletes a déli Oaxaca államban működtet egy menedékhelyet, ahol számos kivándorló tölt hosszabb-rövidebb időt útja során. Solalinde elmondta, hogy a Zéták besúgókat juttatnak be a táborba, akiknek az a feladatuk, hogy megtudják, melyik migránsnak van rokona az Egyesült Államokban. Az amerikaiakból kiszedett váltságdíj az egyik legjövedelmezőbb üzlet. A lelkész gyakran hall különféle szörnyűséges történeteket a többiek szeme láttára agyonütött kivándorlókról. Solalindét a Zéták meg is fenyegették, hozzáférést követelve az általa üzemeltetett menedékhelyhez. A bűnözők azonban állítólag nem akarják megölni a tiszteletest, hiszen jól tudják, hogy ha így tennének, akkor a hatóságok bezárnák a menedéket, és újra nagyítóval kellene keresniük a kivándorlókat.