A január végi davosi Világgazdasági Fórumon központi szerepet kapott az a kérdés, hogy milyen lesz a kapitalizmus válsága nyomán kialakuló új társadalmi, gazdasági modell- mondta Simai Mihály akadémikus professzor csütörtökön.

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének műhelybeszélgetésén az akadémikus a konferencia alapítója, Klaus Schwab nyilatkozatát idézve elmondta: a 20. századi kapitalizmusa alkalmatlan a 21. század problémáinak kezelésére. Szükség van a kapitalizmus új modelljének kialakítására, és jelentős változásra - tette hozzá.
Simai Mihály kifejtette: Schwabra nagy valószínűséggel hatottak a magyar származású közgazdász, Polányi Károly 1944-ben megjelent műve, „A nagy átalakulás” gondolatai. Mint mondta, művében Polányi amellett érvelt, hogy a kapitalista társadalom nem működik fenntartható módon, mert hatalmas károkat okoz a természetnek és az emberiségnek. Erős államra van szükség, ami képes a káros következményeket mérsékelni, és ami képes jelentős strukturális változásokat létrehozni a rendszerben - tette hozzá.
Az akadémikus négy új modellt vázolt fel, amelyek tekintetében a davosi küldöttek változás szükségességét hangsúlyozták. Elmondta: egyrészt újfajta globális döntési modell kell, ami nem csak a geopolitikai és gazdasági változásokkal számol, ami integrálja a nem állami szereplőket is. Másrészt olyan változások kellenek, amelyek figyelembe veszik azt, hogy etnikai, multikulturális vallási szempontból sokarcú világban élünk. Harmadrészt olyan modell kell, ami hozzáigazítja a globalizáció és a technológiai fejlődés új hullámainak következményeit a világ szociális problémáihoz. Negyedrészt a munkahelyteremtést, a növekedés felgyorsítását lehetővé tevő modellek kidolgozásáról szólt a davosi fórum.
Simai Mihály szerint a Világgazdasági Fórum szakemberei az elkövetkező évek legnagyobb kockázatai között azonosították a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, a törékeny államok szaporodását, illetve a vízellátási, élelembiztonsági és energiaügyi kérdéseket.
Az akadémikus professzor a konferencia tanulságai között említette, hogy egyre világosabb, hogy a világ ismét olyan szakaszba lépett, amikor fontossá vált a globális intézményrendszer reformja. Nincs konszenzus azt illetően azonban, hogy milyen irányban történjenek ezek a változások, kik kezdeményezzék, illetve, hogy kik viseljék a terheit - jegyezte meg.
Az eseményen felszólalt Farkas Péter tudományos főmunkatárs, aki a konferenciát jellemezve elmondta: kétféle nézet lengte be a vitákat. Mint mondta, egyrészt olyan hangok voltak, akik a változások szükségessége mellett szólaltak fel, másrészt pedig a jelenlegi világrend fenntartása mellett érdekelt befektetői csoportok elutasították a változtatást, a szabályozást.