Megosztottan reagáltak Barack Obama amerikai elnöknek a gazdagok adóterheinek növelésére vonatkozó beszédére a davosi Világgazdasági Fórum befolyásos és vagyonos résztvevői: míg egyesek szerint a tervek megvalósítása lassítaná a gazdasági növekedést, addig mások szerint az amerikai elnök helyesen tette, hogy felhívta a figyelmet a kapitalizmus visszásságaira.

Obama kedden - a Világgazdasági Fórum megnyitása előtti estén - az unió helyzetéről elmondott éves beszédében a társadalmi-vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését és a milliomosokra kivetett egységes, legalább 30 százalékos jövedelemadó bevezetését ígérte.
A davosi fórum számos vagyonos résztvevője egyértelművé tette, hogy nem ért egyet az amerikai elnökkel. John Studzinski, a Blackstone befektetési és tanácsadó cég vezetője például az "irigység politikájának" nevezte az elhangzottakat, kiemelve, hogy az megosztja, nem pedig egyesíti az Egyesült Államokat.
Mások ugyanakkor meglepő rokonszenvet tanúsítottak Obama ötletei iránt. Roger Altman, az Evercore befektetési tanácsadó cég elnöke szerint - a gazdagok adóterheinek növelését támogató befektetési guru, Warren Buffet után - a "Buffett-adónak" elkeresztelt terv jogosságát "nehéz lenne vitatni".
Obama adóemelést hangsúlyozó beszédére azután került sor, hogy Mitt Romney, a legesélyesebbnek tartott republikánus elnökjelölt nyilvánosságra hozta adóbevallását, amely szerint az elmúlt két évben bruttó 42,7 millió dolláros jövedelme után mindössze 14 százalék szövetségi adót fizetett. Az osztalék- és tőkenyereség-adó felső kulcsa 15 százalék az Egyesült Államokban, a téma Romney bevallásának közzététele után minden bizonnyal komoly politikai üggyé válik majd.
"A vagyoni és jövedelmi különbségek egyre nőnek az Egyesült Államokban és a többi fejlett országban (...) a 15 százalékos osztalék- és tőkejövedelem-adó pedig mintegy ékként feszíti szét Amerikát" - mondta Nouriel Roubini, a 2008-as válság előrejelzésével hírnevet szerzett közgazdász. Szerinte a téma megkerülhetetlen, annak napirendre emelése pedig jelentős politikai hasznot hozhat Obama számára.
Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem oktatója, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezető közgazdásza ugyanakkor úgy véli, hogy a tervezett 30 százalékos adó lassítaná a gazdaságot. "Szerintem a megoldás egy egykulcsos adó lenne, vagy valami hasonló. Az adórendszer lépcsőzetesebbé tétele csak lassítaná a növekedést" - nyilatkozta.
A téma politikai vonatkozásait illetően Rogoff elmondta, hogy további hasonló tartalmú megszólalásokra számít, mind a jobb, mind a baloldal részéről.
Obama a bankokat is célkeresztjébe vette, szigorúbb felügyeleti szabályozást és a pénzügyi válság felelőseinek megbüntetését ígérve. A Davosban tartózkodó bankárok túlzottnak találták az előirányzott szigort. "Egy modern gazdaság nem képes növekedni erős bankok és erős pénzügyi szektor nélkül" - érvelt Jacob Frenkel, a JP Morgan Chase International elnöke.
Az Obama beszéddel kapcsolatos fenntartások ellenére a Világgazdasági Fórum hangulatát rég nem látott önkritika jellemzi. Az eurózóna adósságválsága, az amerikai gazdaság problémái és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését követelő mozgalmak világszintű térnyerésének árnyékában folyó rendezvény első vitája például a kapitalizmus jövőjéről szólt.
"Biztosítanunk kell, hogy a kapitalizmus jobban kapcsolódjon a társadalomhoz, mint eddig, új munkahelyeket kell teremtenünk (...) Egy a mainál jobb rendszert kell találnunk" - nyilatkozta Muhtar Kent, a Coca-Cola vezére a CNBC tévécsatornának. Harciasabb hangnemet ütött meg az adóelkerülést "nemzeti sportnak" nevező Sarah Burrows, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára. "Ahhoz, hogy kapitalizmus fenntartsa önmagát, biztos állásokat kell nyújtania, egyenlően kell elosztania a jövedelmet és hozzá kell járulnia a közjóhoz"- figyelmeztetett.