A bizalmas diplomáciai dokumentumokat interneten kiszivárogtató WikiLeaks alapítója hétfői tájékoztatója szerint januárra leállás fenyegeti a honlapot, és a cég elleni blokád miatt a webhely ideiglenesen felfüggeszti tevékenységét.

Az amerikai pénzintézetek által a WikiLeaks ellen meghirdetett bojkott eredményesnek bizonyulhat. Mint Julian Assange, a honlap alapítója hétfői londoni sajtótájékoztatóján közölte: "Ha a WikiLeaks nem talál módot a blokád elkerülésére, egyszerűen nem leszünk képesek folytatni szilveszter után".
A WikiLeaks által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai jelentések alaposan megrázták Washingtont és egy sor fővárost, leleplezve a nemzetközi diplomácia "titkos" működését.
A honlap tavaly áprilisban keltett feltűnést, amikor nyilvánosságra hozta azt az amerikai filmet, amely rögzítette a Reuters két újságírójának megölését egy bagdadi amerikai légitámadásban. A Pentagon azt állította, hogy "az újságírók feltehetően a felkelők közé keveredhettek", de a helikopterről készített légifelvétel leleplezte a földön fekvőkre tüzelő, az áldozatokon viccelődő amerikaiakat. A videofilm csak kóstoló volt. Az ezt követő hónapokban a WikiLeaks közel félmillió titkos katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra az iraki és afganisztáni háborúról. A dokumentumok egy eddig példa nélkül álló, döbbenetes képet festettek a véres konfliktusok részleteiről. Többek között leleplezték az iraki biztonsági erők által elkövetett kínzásokat, durvaságokat.
Az amerikai hivatalos körök ugyan kezdetektől kifogásolták az anyagok közlését, arra hivatkozva, hogy ezáltal sokak élete veszélybe kerül, a WikiLeaks anyagi fojtogatására csak akkor került sor, amikor megkezdte publikálni az amerikai külügytől származó mintegy negyedmillió diplomáciai feljegyzést. A MasterCard, Visa, PayPal és Western Union egymás után jelentették be, hogy leállnak a WikiLeaks címére küldött adományok folyósításával, amivel megindult a honlap anyagi kiéheztetése. Assange hétfőn úgy becsülte, hogy tavaly december óta a szervezete 95 százalékkal több pénzt kapott volna, ha a blokád nem fékezte volna az adományozókat.
Kristinn Hrafnson, a WikiLeaks szóvivője elmondta, hogy 2010-ben az átlagos havi adomány meghaladta a 100 ezer eurót (30 millió forintot), míg 2011-ben ez az összeg havi 6-7 ezer euróra zsugorodott.
A WikiLeaks már régóta a pénzügyi kiszáradás jeleit mutatja. Amikor Assange engedélye nélkül jelent meg a róla készült életrajz, a szervezet közölte, hogy nincs elég pénze ügyvédre. Eközben az ausztrál alapítót Európában és az Egyesült Államokban is perek fenyegetik.
A következő hetekben derül ki, hogy kiadja-e Nagy-Britannia Svédországnak, ahol szexuális bűncselekményekkel vádolják, és Amerikában is vizsgálatot indítottak ellene.