Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint egyetlen bank sem hagyja el Magyarországot, és az államtitkár a Gazdasági Rádiónak azt is kifejtette: nem ért egyet azzal az elemzői véleménnyel, hogy Magyarországnak szüksége lenne készenléti IMF-hitelre.

Az interjúban - amelynek szövege a rádió honlapján olvasható - úgy vélekedett, hogy egyetlen bank sem fogja elhagyni Magyarországot, miután a válságból való kilábaláshoz csak keletről számíthatnak kellő növekedésre. Azt leszögezte, hogy ha a bankok a forinthitelek drágítása kapcsán kartellre léptek, akkor az piacellenes intézkedés.
Cséfalvay Zoltán beszélt arról is, hogy a kormány nem retten meg a forinthoz képest erős eurótól, bár nem is örül neki. Azt mondta, hogy a költségvetésben meglévő 300 milliárd forintos Országvédelmi Alap elegendő a gyenge forintból fakadó költségnövekedés fedezetére.
Közölte, hogy az európai gazdaság mély válságának az eredménye a devizapiaci árfolyamok alakulása. Bár - fűzte hozzá - ez az árfolyam elvileg megkönnyíti az exportot, az árfolyamnyereségnek köszönhető kiviteli többlet nem a versenyképesség jele.
A költségvetés tervezésénél figyelembe vett 268 forintos árfolyamhoz közeli euró lenne ideális, de a 270 forint körüli árfolyam mellett az árfolyam-stabilitás is fontos szempont - húzta alá.
A kormány által várt 1,5 százalékos gazdasági növekedés Cséfalvay Zoltán szerint egy óvatos, konzervatív becslés. A fogyasztásnövekedésről azt mondta, hogy pici ugyan, 0,1-0,2 százalék, de ha nem történt volna meg a reálhozamok kifizetése, vagy az adóváltozás, akkor csökkent volna a fogyasztás. A devizahiteleseknél az így megszerzett forrás ráadásul elillant az árfolyamváltozások miatt, ezért nem jelenik meg ez a fogyasztásban; ezzel együtt mintegy 500 milliárd forint maradt az adózóknál - közölte.
Az NGM államtitkára azt mondta még, hogy a jelenlegi elhúzódó válságkörnyezetben sokkal hatásosabb volt az szja-kulcshoz hozzányúlni, semmint a járulékcsökkentéshez folyamodni, ami inkább egy növekvő gazdaságban működik jól.
Az államtitkár nem ért egyet azzal az elemzői véleménnyel, hogy Magyarországnak szüksége lenne készenléti IMF-hitelre, hiszen a hitelminősítők által figyelt mutatók közül jelentősen csökkent az államadósság, stabil a növekedés, és 3 százalék alatt van az államháztartási hiány, miközben a nagy szerkezeti reformok is elindultak.