A gazdasági válságban a legnagyobb kihívás, hogy a kormányoknak gyorsan kell tudniuk válaszolni a változó helyzetre, egyszerre kell biztosítaniuk a stabilitást és a növekedést, illetve meg kell találni a megoldást arra, hogy miként lehet megosztani a válság terheit- fogalmazta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák csütörtökön Zalaegerszegen tartott regionális gazdasági évnyitóján.

Cséfalvay Zoltán kijelentette: a magyar gazdaság szempontjából az idei azért lesz nehéz év, mert még mindig nincs megoldva az euróválság, ugyanakkor könnyebb is lesz, mert a gazdaságot is érintő jogi lépések tavaly már megtörténtek, bár ez "nagyon sok munkával és konfliktussal" járt. A gazdasági előrejelzések szerint ugyanakkor az év második felében már lassan beindul a növekedés Európában és Magyarországon is.
Kifejtette, hogy a magyar kormány megfelelően gyorsan tudott reagálni a gazdaságot érintő kihívásokra, de elismerte, hogy néhol túl gyors is volt a folyamat és nem volt mindig megfelelő egyeztetés. Egyszerre kell biztosítani a növekedést és a stabilitást, a kormány 2010-es megalakulása óta ezt tartja szem előtt.
Szólt arról is, hogy a válság terheit az állam, a lakosság és a vállalkozói szektor között kell megosztani, hogy ki lehessen lábalni belőle.
Utalt arra, hogy Magyarország ellen több szabályszegési eljárás folyik, de ez nem szokatlan Európában, ahol jelenleg 950 ilyen eljárás zajlik. Ausztria ellen majdnem háromszor annyi, mint Magyarország ellen - jegyezte meg.
Fontosnak nevezte, hogy tavaly decemberben, a bankszövetséggel folytatott másfél éves tárgyalássorozat után sikerült megoldást találni a lakossági devizahitelezés problémájára, ami szerinte "az elmúlt másfél év egyik legnagyobb gazdaságpolitikai sikere volt".
A megállapodás legfontosabb pontjaként határozta meg, hogy szabályozza a bankadót, ami 2013-ben megfeleződik, 2014-ben pedig az akkori európai uniós szabályozásnak megfelelő, vagy az alatti szintű lesz. A válságadókra utalva hozzátette, hogy ezek a reformok végrehajtására vonatkozó időnyerést szolgálták.
"A kormány tartja az ígéretét, a válságadókat 2013-ban kivezeti, a bankadó pedig megfeleződik" - mondta Cséfalvay Zoltán.
Az idei évre vonatkozóan úgy fogalmazott: eljutottunk abba a szakaszba, amikor "már nincs nagyon sok átalakítani való". Csupán két nagyobb területen, a tömegközlekedést és az önkormányzati rendszert illetően van szükség reformokra, "további mély, nagy, drasztikus változások nem várhatók".
Az európai tagállamok még csak most akarnak dönteni arról, hogy az adósságféket az alkotmányba kell foglalni, míg ezt Magyarország már megtette. Ugyancsak megfogalmazódott a tagállamok vezetőinek találkozóin, hogy a gazdaság erősítéséhez fontos a korai nyugdíjaztatás formáinak megszüntetése, s ez januártól már érvényes Magyarországon - részletezte.
Hozzátette, hogy a Munka törvénykönyvének elfogadásával Magyarország felzárkózott a hatékony versenygazdaságokhoz, mert az új jogszabály jelentősen segíti a munkaadók versenyképességét, a rugalmas foglalkoztatás lehetővé tételével.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke zalaegerszegi előadásában úgy fogalmazott: a tavaly elindított, a gazdasági környezetet is érintő rendszerátalakítást idén a konszolidációnak kell követnie, de emellett megoldást kell találni a növekedés megindítására is. "Ez a politikai és gazdasági elitnek is eminens érdeke", de az út ehhez rögös lesz - mondta.
Magyarországot nemzetközi összehasonlításban említve beszélt arról, hogy magas a kamatterhek, ami a lakosság és az állami kamatkiadás szempontjából is sokkal jelentősebb tétel, mint például Csehországban, Szlovákiában, de még Lengyelországban is. Az adók és járulékok aránya, vagyis az elvonás is nálunk a legnagyobb, ami "idén is negatív irányba változik", még a vállalati gázár is mintegy 30 százalékkal magasabb, mint Németországban.
Felidézte, hogy a kamarának régóta hangoztatott elvárásai, így a valódi felzárkózás, az egyensúly és növekedés, a versenyképes környezet megteremtése, a bürokrácia és az adók csökkentése, vagy a valós szerkezeti reformok jogszabályi szinten végre megvalósultak. Ezeket most a gyakorlatba kell átültetni, amihez kitartásra van szükség, "a kormányprogramot végre kell hajtani, minden feszültség ellenére".
Kétfrontos konfliktus alakult ki, egyik oldalán az átalakítások vesztes társadalmi csoportjai állnak, a másikon azok az üzleti érdekek, amelyek sérültek a monopóliumok lebontásával. A vállalati szférában a most zajló folyamatok, mint például a minimálbér emelése "jelentős károkat okoznak", de makrogazdasági szinten, az ország érdekében el kell viselni ezeket - fejtette ki a kamara elnöke.
A megoldandó feladatok közé sorolta a finanszírozás, a kereskedelemfejlesztés, a felnőttképzés kérdését vagy a kutatás-fejlesztés helyzetének javítását. "Csalódottak a vállalkozások az EU-s források átcsoportosítása miatt", bár örvendetes, hogy felgyorsultak a kifizetések.
Parragh László úgy látja: "óriási konfliktusokkal fog járni a jövedelemszivattyúk szűkítése, a pénzcsapok elzárása". Szükség van a kamatterhek csökkentésére az árfolyamveszteség tompítására, de a közüzemi és telekommunikációs költségek mérséklésére is.
A költségvetés hatásaként idén a foglalkozatás bővülésében mérséklődés várható, s nagyjából 25-30 ezerrel több ember találhat munkát a reálszférában, de pozitív dolog a bérkompenzáció bevezetése. Komoly recessziós veszélyt lát ugyanakkor a kamara elnöke, aki szerint "nagy veszély" még az önkormányzatok adóbeszedési jogosítványainak kiszélesítése is.