Az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásait vélhetően csak korlátozott mértékben veszik igénybe a bankok feltőkésítésére, mivel előbb piaci, illetve kormányzati forrásokkal kell megpróbálni megerősíteni a pénzintézeteket- mondta Chistoph Frankel, az EFSF pénzügyi igazgatója újságíróknak pénteken Brüsszelben.

Úgy fogalmazott: "A három lépcsős hozzáállást figyelembe véve, csak a magánszektor, illetve az állami támogatás után jönne az európai szint, így az igényelt összeg vélhetően mérsékelt lesz".
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a már korábban bajba jutott országok, Írország, Portugália és Görögország már rendelkeznek a bankok feltőkésítésére elkülönített összegekkel, hiszen ezek szerepelnek a mentőcsomagokban.
Elemzők attól tartanak, hogy amennyiben az EFSF-nek jelentős forrásokat kell biztosítania a bankok megsegítésére, úgy a 440 milliárd eurós tényleges hitelezési kapacitása elégtelen lehet esetleges újabb tagállami mentőcsomagok finanszírozására. Az elmúlt hetekben több euróövezeti vezető is a bankok feltőkésítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Közgazdászok 100-200 milliárd euróra teszik egy ilyen akció végösszegét.
Frankel pénteken elmondta: az EFSF rövid távú - egy évnél rövidebb lejáratú - papírokat is kibocsát majd, ami könnyebbé teszi a nagyobb források bevonását. Ezzel rugalmasabbá és többrétűbbé válik az EFSF működése - tette hozzá.
Euróövezeti források szerint az Eurogroup és az euróövezeti tagállamok vezetői egy átfogó megoldási tervet készítenek elő az euróövezeti adósságválság megoldására. Médiaértesülések szerint a lehetséges forgatókönyv részleges, rendezett keretek között lezajló görög államcsődöt, a bankok feltőkésítését és a tovagyűrűző hatások megfékezését, illetve az EFSF kapacitásainak tőkeáttételes növelését tartalmazza. Elemzők szerint a terveket az Európai Tanács október 23-i ülésén, illetve az iparilag fejlett államok G20 csoportjának november eleji csúcstalálkozóján hagyhatják jóvá.