Vétójogot adna a részvényeseknek a vállalatvezetői javadalmazások ügyében a brit kormány.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy a kormány tervei szerint a vállalati részvényesek kötelező erejű szavazati jogot kapnak a cégvezetői fizetések és jutalmak meghatározásában, mivel "az nem járja, hogy a bérek akkor is csak egyre feljebb és feljebb mennek, amikor ezt a vállalati eredmények nem indokolják". Hozzátette, hogy "a kudarc jutalmazása vérforraló".
Cameron egyenes utalást tett arra is, hogy a brit kormány kötelezővé kívánja tenni a vállalatvezetői fizetések nyilvánosságra hozatalát a "teljes áttekinthetőség" jegyében.
A brit miniszterelnök a The Sunday Telegraph című vezető konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva is kijelentette, hogy a részvényeseknek szavazati jogot kell adni a menedzserfizetések ügyében. Cameron az interjúban nem részletezte a készülő intézkedési terveket, de a lap közölte: értesülései szerint a részvényesek gyakorlatilag vétót emelhetnének a nagy összegű vállalatvezetői javadalmazási csomagok ellen, és megvétózhatnák a hatalmas végkielégítéseket is olyan esetekben, amikor a távozó cégvezető "súlyos kudarcot vallott" az adott vállalat élén.
Az igazgatói fizetésekről szóló részvényesi szavazás kötelező erejű lenne, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amelynek alapján a hasonló részvényesi voksolások eredménye csak "tájékoztató jellegű", de nem kötelező figyelembe venni.
Az egyik vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet, az Institute for Public Policy Research (IPPR) éppen vasárnap megjelent legújabb tanulmányában kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as indexében szereplő nagyvállalatok közül 87 átlagosan 33 százalékkal emelte a vezérigazgatói jövedelmeket a 2010-2011-es pénzügyi évben, miközben ugyanennek a vállalati körnek a piaci tőkeértéke átlagosan csak 24 százalékkal nőtt.
Az IPPR kimutatása szerint még kirívóbb a különbség a bankszektorban, amelyben az egyes cégek tőzsdei értéke a vizsgált időszakban átlagosan 19 százalékkal emelkedett, a vállalatvezetői javadalmazások ebben szektorban ugyanakkor 81 százalékkal növekedtek.
Nemrégiben egy másik vizsgálat azt állapította meg, hogy ötezer százalékot megközelítő összesített vállalatvezetői fizetésemelkedés is előfordult az elmúlt 30 év során a legnagyobb brit tőzsdei cégek körében, és a társadalmi jövedelemeloszlási különbségek Nagy-Britanniában közelítenek a XIX. századra jellemző mértékhez.
A Compass nevű, elsősorban a társadalmi egyenlőtlenségek ellen és a fenntartható növekedésért kampányoló szervezet megbízásából elkészített, tavaly év végén ismertetett jelentés a kirívó esetek között említi, hogy az egyik legnagyobb brit lakossági és befektetési bankcsoport, a Barclays vezérigazgatói javadalmazása 1980 óta 4899,4 százalékkal emelkedett.
Az elemzés szerint a Barclays vezérigazgatójának teljes jövedelme az 1979-1980-as pénzügyi évben valamivel több mint 87 ezer font volt, most azonban megközelíti a 4,4 millió fontot. Ugyanebben az időszakban a brit alkalmazotti átlagjövedelem 6474 fontról nem egész 26 ezer fontra emelkedett.
A felmérést végző szakértők kimutatása szerint a FTSE-100-as tőzsdeindexben szereplő nagyvállalatok vezérigazgatóinak éves jövedelme jelenleg a 145-szöröse az éves brit alkalmazotti átlagbérnek, és ha a különbség a jelenlegi ütemben növekszik tovább, 2020-ban a legnagyobb tőzsdei vállalatok első emberei már 214-szer többet keresnek majd a brit alkalmazottak akkori átlagbérénél.
A Compass felmérése kimutatta azt is, hogy 2007-ben, a pénzügyi válság előtti utolsó évben a brit társadalom 0,1 százaléka vihette haza a teljes nemzeti jövedelem 6,5 százalékát, a felső 1 százalékra 14,5 százalék jutott, és a felső 10 százalék az éves nemzeti jövedelem 40 százalékán osztozhatott.
A Compass előrejelzése szerint a jelenlegi folyamatok alapján 2035-re a felső 0,1 százalék részesedése a teljes nemzeti jövedelemből 14 százalékra bővül, és ezzel Nagy-Britannia visszajutna a viktoriánus időszak, vagyis a XIX. század jövedelemmegoszlási viszonyai közé.