A brazíliai Mato Grosso államban lévő Pantanal fölött az ég felhős, lent a növényzet buja; a kajmánok a homokparton sütkéreznek, egy iguána a mangrove zöldjébe veti magát. A mesés élőhely, amely fajok sokaságának ad otthont Brazília szívében, azonban veszélyben van: az intenzív mezőgazdasági művelés és az erdőirtás fenyegeti jövőjét.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a nedves övezetek világnapja alkalmából húzta meg a vészharangot. Az alap szerint a Pantanal növénytakarójának mintegy 15 százalékát már elpusztította a szójatermesztés és a legelők kiterjesztése.
A szervezet tanulmányának elkészítésén három éven át dolgoztak Brazília, Paraguay, Bolívia és Argentína szakértői. Ez a négy ország osztozik a Rio Paraguay vízgyűjtő medencéjén: a Mato Grosso hegyeiben eredő folyó 2600 kilométert tesz meg, mielőtt az argentínai Parana folyóba ömlene. A WWF szerint az 1,2 millió négyzetkilométeres régió súlyos környezetvédelmi veszélynek van kitéve.
Glauco Kimura biológus, a környezetvédő szervezet Water for Life (Víz az életért) programjának koordinátora nem kertel: "A Pantanal veszélyben van. Ez meglepőnek tűnhet, de ez a szomorú valóság. Tanulmányunk azt bizonyítja, hogy a Rio Paraguay vízgyűjtő medencéjének 14 százaléka sürgős védő intézkedésekre szorul."
Mielőtt hajón nekivágtak volna a Rio Cuiaba folyó kacskaringóinak, amely fölött itt-ott ragadozó madarak köröznek és mindenfelé színes papagájok rikácsolnak, Kimura és csapata felfelé haladt, Chapada dos Guimaraes felé. A tekintet innen messzire hatol. A távolban jól látható a buja Pantanal, amely igazi ökológiai paradicsom.
A veszély azonban a magas fennsíkról, a Planaltóról fenyeget. "Ez a régió egy tálhoz hasonlít - mondja a biológus. - A Planalto a pereme, a Pantanal a belseje, és az utóbbi megszenvedi az előbbi romlását."
A Planaltón végbemenő erdőirtás, a talaj végletes mezőgazdasági kiuzsorázása, az erős urbanizáció és a vízi erőművek sokasodása megannyi kockázatot jelent a mélyebben fekvő Pantanal számára. A platót járva sok ezer hektárnyi ültetvényt, főleg szóját lát a látogató. A látóhatár pereméig nyúló terület közepén traktor öntözi a növényeket egy sárgás vegyszerrel: növényirtóval.
Ez kétségbe ejti Pierre Girard kanadai hidrológust, a pantanali kutatóközpont szakértőjét. "A szóját ott termesztik, ahol a Pantanalt öntöző és formáló folyók erednek. Nagy az erózió és a környezetszennyezés veszélye" - vélekedik a kutató.
Kimura szerint a térség illetékesei úgy járnak el, mintha végtelen lenne az őserdő, és korlátlanul állna rendelkezésre az édesvíz; mintha szabadon lehetne pusztítani a rengeteget és szennyezni a vizet. A biológus úgy véli, hogy a Rio Paraguay medencéjének megóvása életfontosságú a 4500 állat- és növényfajt magába foglaló övezet szempontjából, ám ma csak a térség 11 százaléka védett terület.
"Meg kell óvni a vízforrásokat, védett övezeteket kell létrehozni, és javítani a mezőgazdasági-élelmiszeripari termelést" - hangsúlyozza. Mint fogalmaz, ha mindez elmarad, a dél-amerikai földrész tüdejének tekinthető térség "gyógyíthatatlan rákos folyamat áldozatává válhat".