Bővíteni javasolja a Terrorelhárítási Központ (TEK) hatáskörét az a belügyminisztériumi jogszabálytervezet, amely a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt is módosítaná.

A kormányzati portálon közzétett dokumentum - indoklásában hivatkozva a Szudánban elrabolt magyar ENSZ-alkalmazott esetére, valamint a Líbiában váratlanul kirobbant, az ott tartózkodó magyar állampolgárok életét is veszélyeztető véres polgárháború eseményeire - lehetővé tenné a TEK számára, hogy tevékenységét adott esetben a Magyar Köztársaság területén kívülre is kiterjessze. A tervezet felhatalmazást ad az említett szervnek arra, hogy elvégezze a magyar állampolgárok mentését, hazatérésük biztosítását, evakuálását a Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekményekből, fegyveres konfliktusokból, valamint a Magyarország területén kívül végrehajtott terrorista és túszejtő akciókból. A TEK külföldi szerepvállalása kizárólag a nemzetközi jog hatályos normáival összhangban – az érintett külföldi állam hatóságaival, a nemzetközi szervezetekkel és Magyarország konzuli szolgálatával szoros együttműködésben – valósulhat meg - rögzíti a szöveg.
A tervezet – ügyészi jóváhagyás mellett – a nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkező TEK-nek is lehetővé tenné, hogy adatot igényelhessen az adatkezelő szervektől a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében. Felmentést adna az üzleti titok és a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a pénzügyi intézmények számára: a módosítás alapján az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a bank üzleti és banktitok megtartási kötelezettsége nem állna fenn a feladatkörében eljáró terrorizmust elhárító rendőri szervvel szemben. A terrorelhárító szerv írásbeli megkeresés alapján adótitkot tartalmazó adatot igényelhetne az adóhatóságtól.
Ha a tervezet a jelenlegi formájában válik törvénnyé, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve jogosulttá válik az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, valamint a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat igényelni.
A javasolt törvénymódosítás – 2014. január 1-i hatállyal – biztosítja annak lehetőségét, hogy a határforgalom ellenőrzése során a rendőrség az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányokat, valamint a határátlépéshez használt gépjármű adatait az Interpol Adatbázis adataival is összevesse.
A nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése érdekében meghatároznák a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai között, hogy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések során a résztvevő gazdasági szereplők nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzését végezzék el.
A megbízhatósági vizsgálattal érintett személyi kört a tervezet kiterjeszteni indítványozza a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira; az ő megbízhatósági vizsgálatukat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) végezné.
A kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott testületek esetében a sajátos feladatra tekintettel – az NBF állományához hasonlóan – indokoltnak tartja a Belügyminisztérium, hogy a testület munkájában részt vevő személyek "etikai integritása" ellenőrizhető legyen, a megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi kör kiterjesztését ugyanakkor a politikai vezetők esetében nem minősíti indokoltnak.
Az ideiglenes védelemben részesülő személyek kijelölésével kapcsolatos szabályok annyiban módosulnak a tervezet szerint, hogy a rendészetért felelős miniszter – legfeljebb 12 hónap időtartamra – a kormány döntésének hiányában is elrendelhetné a jövőben a kormány vonatkozó rendeletében nem szereplő személy ideiglenes védelmét.