2011-02-05 16:07:50
Bibó társaság: a szabadságszerető magyarok nem törődnek bele a demokrácia és a köztársaság felszámolásába
Magyarországon megszűnt a demokrácia és a köztársaság, de ebbe a magyarok többsége nem fog beletörődni, mert szabadságban akar élni- hangzott el a Bibó István Közéleti Társaság emlékülésén, melyet a Magyar Köztársaság kikiáltásának 65. évfordulója alkalmából tartottak Budapesten szombaton.
Budapest, 2011. február 5., szombat (MTI)
Kende Péter akadémikus, a társaság elnöke felidézte, hogy szabályosan megválasztott magyar Országgyűlés 1946 februárjában iktatta először törvénybe a köztárasági államformát, amely a békés együttélés folyton vitatható és javítható, tehát demokratikus kereteit alkotja, melyek között elkerülhető a "faji gyűlölködés mocsara" és a "szélsőséges önzés posványa".
Az akadémikus szerint nyugtalanság érezhető az országban amiatt, hogy mi történik a két évtizede helyreállított parlamentáris, szabadelvű köztársasággal. A tudós felvetette: vajon a tavalyi választások számarányában lenyűgöző eredményére hivatkozással bármi érvényteleníthető, felforgatható-e.
Kende Péter szerint a mai magyar közvélemény nem törődik bele a demokrácia temetésébe, és bár korai lenne még határozott ellenállásról beszélni, de az már látható, hogy a társadalom nem nyeli le szó nélkül a történteket. A politológus szerint lehet számítani európai támogatásra is, de a magyar társadalom fogja meghatározni a továbblépés irányát. "A magyar nép többsége szabadságban akar élni" - jelentette ki Kende Péter.
"Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk" - ezzel a Mikes Kelemen rodostói leveleiből származó idézettel kezdte felszólalását Debreczeni József közíró, aki szerint azért jelenthető ki a magyar demokrácia és köztársaság megszűnése, mert a hatalom minden féket és ellensúlyt felszámolt, ellehetetlenített vagy megszállt, így például az Országos Választási Bizottságot, az Országos Rádió és Televíziós Testületet, illetve a Költségvetési Tanácsot.
Mindenhol az első számú vezető emberei ülnek, az ő keze elér mindenhová - jegyezte meg.
A jogállam felszámolását szerinte jól példázza az Alkotmánybíróság sorsa, hiszen a testületbe csak a kormánypárt jelöltjei kerülhettek be, amikor pedig a hatalomnak nem tetsző döntést hozott, nyomban korlátozták hatáskörét. De a mindenféle szakmai, társadalmi egyeztetések nélkül zajló törvényhozási dömping, vagy az új legfőbb ügyész személye is ebbe az irányba mutat, egyedül a független bíróságok tevékenysége jelzi, hogy a jogállam itt-ott még működik - fejtegette a közíró.
A köztársaság és a demokrácia felszámolását jelzi Debreczeni József szerint a szabadságjogok - például a magántulajdon, a sztrájkjog és különösen a sajtószabadság - korlátozása csakúgy, mint azok a jelek, amelyek arra utalnak: a hatalom mindent megtesz azért, hogy megakadályozza versenyképes alternatíva fellépését a következő parlamenti választásokon.
Debreczeni József szerint azonban ennek a politikának nincsenek gazdasági erőforrásai, kemény nemzetközi pénzügyi korlátokra számíthat. "Európa Chavezének" nincsenek venezuelai olajmezői - jegyezte meg a közíró Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőre célozva, aki Orbán Viktort Venezuela populista vezetőjéhez hasonlította.
Kuncze Gábor volt szabad demokrata országgyűlési képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy ma minden objektív vélemény szerint Magyarországon hazárdjáték folyik, az emberekkel újrajátszatják a XX. századot.
"A mai kormányzat hisz az elnyomó rendszer mindenhatóságában" - jelentette ki az SZDSZ korábbi elnöke, aki szerint feléledtek a "kádári reflexek".
Kuncze Gábor ugyanakkor több egykori szocialista ország példájára hivatkozva úgy vélte: Magyarországon is lehet bízni a civil társadalom megerősödésében, és a jelenlegi rendszer ideje sokkal hamarabb lejár, mint ahogy azt a hatalom birtokosai remélik.
|
