Erdei Tamás szerint a bankoknak, mint szükséges rosszat, tudomásul kell venniük a parlament azon döntését, hogy a nagyon magas bankadót 2010-ben be kell fizetniük, és ezután már a jövőre kell összpontosítaniuk.

A Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön, a törvény elfogadását követően elmondta: a bankok az előzetes tárgyalások során több alkalommal jelezték a kormánynak, hogy az ilyen mértékű bankadó bevezetése egyértelműen negatív hatással lesz a magyar gazdaságra, mert gyengítheti a bankok tőkehelyzetét, ezen keresztül visszavetheti hitelezési aktivitásukat, így a gazdaság élénkítése ellen hat. A kormány megértette a szektor érveit, de a 3,8 százalékos deficit tartása érdekében 2010-ben nem látott más eszközt, mint az extraadó bevezetését.
Erdei Tamás szerint ezt tudomásul kell venni, és most már a jövőre kell koncentrálni. A bankszövetség ezért hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a kormánnyal arról, hogyan lehetne a negatív következményeket mérsékelni, az állammal közösen olyan gazdaságélénkítő, ösztönző programokat indítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a bankok hitelezési aktivitásukat fenn tudják tartani. Erdei Tamás szerint "a történet nem a bankok nyereségességéről szól". A kormánynak be kell látnia, hogy a bankadó gazdaságra tett negatív hatásait feltétlenül csökkenteni kell ahhoz, hogy a gazdasági élénkülés beinduljon - mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Magyar Bankszövetség nagyon fontosnak tartja, hogy a különadó kivetése egyszeri, átmeneti intézkedés legyen. Ezért kezdeményezik a különadó 2011-es mértékének újragondolását, és legkésőbb 2012-ig a bankadó európai mértékének az elérését. Az európai átlag a jelenlegi magyar bankadónak körülbelül a tizede.
Erdei Tamás szerint 2011-ben lényegesen nagyobb mozgástere lesz a kormánynak, mint 2010-ben, mert a 2011-es költségvetést már ő állítja össze. Úgy vélekedett, jövőre más költségvetési eszközökkel - alapvetően a kiadások mérséklésével - kell csökkenteni a hiányt, és kivezetni a szektoradókat. Ezek egyszeri eszközként alkalmazhatók, de ha tartósan benne maradnak a magyar gazdaságban, a pénzügyi rendszer versenyképessége óriási csorbát szenved, aktivitása jelentős mértékben csökken Magyarországon, aminek negatív hatása lesz a gazdaságra, és végső soron a költségvetési bevételeket is csökkenti - mutatott rá.
Erdei szerint ezt mérlegelnie kell a kormánynak, és egy olyan 2011-es költségvetést összeállítani, amely lehetővé teszi, hogy a különadó mértékét jelentős mértékben csökkenteni lehessen. Hangsúlyozta: alapvető kérdés, hogy egy nagyon jó, nagyon stabil, a nemzetközi pénz- és tőkepiac által is elfogadható 2011-es költségvetést fogadjon el a parlament, mert ez visszaadja Magyarország hitelképességét. Ha Magyarország hitelképessége nem romlik, illetve pozitív kilátásokkal rendelkezik, ez növeli a pénzügyi ágazatban dolgozók piaci esélyeit is - mondta.
A bankszövetség elnöke szerint a bankadó negatív hatásait csökkentené a nemzeti eszközkezelő társaság felállítása, s ezt minél hamarabb meg kellene oldani annak érdekében, hogy a jelzáloghitelezés újraindulhasson Magyarországon. Erről eddig komolyabb tárgyalások még nem voltak. Erdei azonban arra számít, hogy a parlamenti időszak lezárulta után a munkacsoportok szakértői szinten azonnal megkezdik a tárgyalásokat, mivel az eredeti elképzelések szerint a kormány ezt a koncepciót augusztus végéig, szeptember közepéig szeretné megtárgyalni és benyújtani a parlamentnek, hogy január 1-jétől elindulhasson.
Úgy vélekedett, hogy amíg a mintegy százezer reménytelen helyzetben lévő család problémáját nem tudják megoldani, az egész ingatlanpiac fagyott marad, s a bankok új jelzáloghitelezése nagymértékben csökken, ami negatív hatással lesz a lakáspiacra, az építőiparra, s ezen keresztül a GDP-t is csökkenti.
A negatív hatásokat a bankszövetség elnöke szerint mérsékelhetné az is, ha olyan gazdaságélénkítő programok indulnának, amelyek a kis- és középvállalkozások számára elfogadható kamatok mellett lehetővé teszik a hitelhez jutást. Ehhez kapcsolódóan a bankok a Hitelgarancia Zrt. aktivitásának növekedésére számítanak. Az Európai Unióhoz kapcsolódó projektek beindítása a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerepvállalása mellett szintén növekedést generálhatna.
Ezek a gazdaságélénkítő lépések a bankok számára is lehetővé tennék, hogy a bankadó negatív hatásait korrigálni tudják. A kormánydelegáció részéről e kérdésekben nyitottságot tapasztaltunk - mondta Erdei Tamás.
A bankadó piaci áthárítása a bankszövetség elnöke szerint a mostani körülmények között lehetetlen, nem bírja el sem a lakossági, sem a vállalati piac, így a bankoknak saját profitjuk, s ha az nem elegendő, tőkéjük terhére kell leírniuk ezt a költséget. Ha azonban az adó tartósan fennmarad, elkerülhetetlené válik az áthárítása - jelezte -, ez is alátámasztja, hogy 2011-ről és 2012-ről mindenképpen tárgyalni kell.
Arra a felvetésre, hogy az utóbbi időben mintha békülékenyebbek lennének a bankok, azt válaszolta: ez nem békülékenység, hanem alkalmazkodás a helyzethez. A bankok törvénytisztelő intézmények, így, miután a parlament elfogadta a törvényt, az adót be kell fizetni.
"Mindenkinek egyetlen érdeke és célja van, az hogy Magyarország megítélése jó legyen a piacon, mert azzal újabb üzleti lehetőségek nyílnak, és kompenzálni lehet a mostani veszteségeket" - mondta.