A sávolyi Balatonringgel is foglalkozó, tavaly októberben tartott kormányülés jegyzőkönyvének és hanganyagának nyilvánosságra hozatalát kéri több civil szervezet a kormánytól.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a K-Monitor, a Transparency International és a Freedom House Europe szerdai, az MTI-hez is eljuttatott közös közleményében azt írja, hogy ezt az esetleges politikai befolyással kapcsolatos feltételezések tisztázása érdekében tartják fontosnak.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy múlt hét csütörtökön lemondott a sávolyi projekt koordinálásáról a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, majd pénteken a fejlesztési bank és a gazdasági tárca bejelentette, nem köt szerződést a beruházóval a MotoGP-pálya megépítésére.
A "tisztázatlan kormánytámogatás felfüggesztését követelő civil szervezetek" üdvözlik ezeket a bejelentéseket, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a beruházással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága továbbra sem biztosított, illetve továbbra is válaszokra várnak az eddigi döntések hátterével kapcsolatban.
Mint írják, értékelik, hogy a kormány nem kockáztatja az adófizetők pénzét egy, a Pénzügyminisztérium (PM) által jogilag és gazdaságilag is kockázatosnak ítélt befektetésben. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy csupán a hitelszerződés felfüggesztésével a kormányzati döntéshozatal átláthatósága nem javult; a beruházás támogatását jelentő kormánydöntést megalapozó indokok továbbra sem publikusak.
Éppen ezért továbbra is fontosnak tartják a vonatkozó, tavaly októberi kormányülés jegyzőkönyvének és hanganyagának nyilvánosságra hozatalát. Tekintettel arra, hogy az ügyben a közérdekű adatok megismerése iránti TASZ-adatkérés törvényes adatközlés-megtagadási határideje lejárt, a civil szervezetek bíznak abban, az illetékesek kiadják a kért dokumentumokat.
A közleményben arról is írnak, hogy "az egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok miatt" arra kérik a kormányt, hogy tisztázza, mi volt a szerződéskötés elhalasztásának az oka; emellett továbbra is magyarázatot várnak arra, miként dönthetett a kormány tavaly októberben a projekt támogatásáról a PM szakvéleményével ellentétesen.
"Az eset nemcsak a kormányzati döntések átláthatatlanságára hívja fel a figyelmet, hanem olyan intézmények gyengeségére, mint a közérdekű bejelentők védelme" - idézi a közlemény a Transparency International igazgatóját.
Alexa Noémi szerint több hasonló nagyságrendű és hasonlóan átláthatatlan ügy időben napvilágra kerülhet, ha a lehetséges visszaéléseket a bennfentes információgazdák - megfelelő védelem mellett - még a visszavonhatatlan döntések előtt megosztják a nyomozati szervekkel.
A sávolyi beruházás a szükséges hitel felvételéhez tavaly októberben kapott állami garanciát. A Sedesa és Grupo Milton vezette spanyol konzorcium azt vállalta, hogy a Somogy megyei Sávolyon megépíti a versenypályát, amelynek 2008. november 6-án rakták le az alapkövét. Az eredeti tervek szerint 2009 őszén már megrendezték volna az első versenyt, de a válság többször átírta a forgatókönyvet. A beruházó jelentős hitelt igényelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a 80-90 millió eurósra tervezett pálya megépítéséhez, de a hitelbírálat elhúzódott. Azért, hogy a Balatonring elkészülhessen az immár 2010 őszére tervezett világbajnoki futamig, a beruházó konzorcium október elején saját kockázatra megkezdte az építkezést a rendelkezésre álló 25-30 százalékos önerőből. A hitelezési eljárás utolsó szakaszához volt szükség a kormánygaranciára.
Idén márciusban több civil szervezet is követelte a MotoGP-pálya állami támogatásának vizsgálatát. A civilek pénzügyminisztériumi dokumentumokra hivatkozva azt közölték: a tárca kockázatosnak és jogsértőnek ítélte a beruházás állami támogatását és az állami óriáshitel konstrukcióját. A hatástanulmány szakértői elemzése egyértelműen kimutatta, hogy a felvázolt konstrukció számos kockázatot rejt magában és a 15 milliárd forintos MFB-hitel nyújtásával igen kedvezőtlen helyzetbe hozza a magyar államot.