2010-09-09 08:12:29
Az osztrák felsőoktatás kérdőjelei
Közel egy évvel a bécsi diáktüntetések után is megoldatlanok az osztrák felsőoktatás gondjai.
Pálfy M. Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2010. szeptember 8., szerda (MTI)
Beatrix Karl felsőoktatásért felelős miniszter a hallgatói hozzájárulás valamilyen formájának bevezetését szorgalmazza, alig néhány évvel azután, hogy az egyetemeken eltörölték a hagyományos értelemben vett tandíjakat. A miniszter egyelőre egyedül van ezzel a javaslatával, az OECD egy friss jelentése viszont - a belföldi vitától függetlenül - éppen az állami források növelését javasolja, "akár költségvetési deficit árán is".
A szaktárcának 2012-től évente legkevesebb 250 millió euróval több forrásra lenne szüksége, ennek hiányában akár egyetemek bezárása vagy összevonása is bekövetkezhet, és elbocsátások is lehetnek - figyelmeztetett a miniszter a Kurier című napilap szerdai számában megjelent interjúban. A megoldást Beatrix Karl a tandíjak, illetve vizsgadíjak bevezetésében látja. Más lehetőség nincs, mert az államháztartási egyensúly helyreállítása a válság után "hatalmas feladatot jelent", ezért a tárcának csökkenő állami forrással kell számolnia - hangsúlyozta. Úgy véli, megfelelő ösztöndíjrendszerrel együtt alkalmazva a tandíjak nem járnak "elrettentő" hatással a továbbtanulásra nézve.
A nyitott, tandíj és felvételi vizsga nélküli felsőoktatás megteremtése Ausztriában további intézkedések nélkül egy-két év alatt oda vezetett, hogy a tantermek és a kurzusok túlzsúfoltakká váltak, a diákok elégedetlenek lettek az oktatás színvonalával.
A hallgatók egy része tavaly ősszel - még Karl elődje, az azóta európai uniós biztossá kinevezett Johannes Hahn minisztersége idején - előbb heteken át tartó teremfoglalásokkal, majd utcai tüntetésekkel adott hangot követeléseinek. Ezek tandíjmentességről, a felsőoktatáshoz való szabad és egyenlő hozzáférésről, több állami támogatásról szóltak, de a Bolognai Rendszer ausztriai megvalósításának módját is kifogásolták a tüntetők. Az oktatási intézmények egy része emellett szóvá tette, hogy az elmúlt években nagy számú, hazájában az egyetemi oktatásból anyagi vagy tanulmányi okból kiszoruló német hallgató vesz részt az osztrák felsőoktatásban.
A Hahnt az év elején felváltó Karl lendületesen fogott hozzá az egyetemi helyzet kezeléséhez és leült tárgyalni a diákszervezetekkel valamint a rektori konferenciával. Az egyeztetések azonban elakadtak, a felek semmiben sem jutottak közös nevezőre.
Számottevő akadályt jelent Karl tervei szempontjából az is, hogy pártjának, a jobboldali Osztrák Néppártnak (ÖVP) a koalíciós partnere, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) élesen elutasítja a tandíjak visszaállítását.
Az OECD kedden közzétett osztrák felsőoktatási jelentése azt javasolja, hogy az állam fektessen be többet a szóban forgó területen, még akkor is, ha az a költségvetési hiányt növeli. Rámutatott, hogy a diplomások aránya 1998 óta nagyjából változatlan, 18 százalék, míg az OECD-országokban 28 százalék az átlag. A tanulmány szerint a diplomások magasabb jövedelmük révén magasabb adó- és járulékbevételt jelentenek az államnak, és a képzésükre fordított közkiadásokat levonva is kétszeresen megtérülnek.
Beatrix Karl megerősítve érzi magát a jelentés által. A Kuriernak nyilatkozva rámutatott: a tanulmányból az is kitűnik, hogy a tandíjköteles időszakban még emelkedett is a hallgatók és a diplomások száma.
|