2011-09-29 12:36:04
Az agrártörvényt vidékstratégiai törvény válthatja fel
Az 1997-es agrártörvényt egy vidékstratégiai törvény válthatja fel, a helyi fejlesztéseket gátló jogszabályok "kigyomlálására" pedig a vidéki civil szervezetek tegyenek javaslatot- mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Budapest, 2011. szeptember 29., csütörtök (MTI)
Az eseményt a vidék fenntartható fejlődését szorgalmazó Pannonhalmi Nyilatkozat bemutatása alkalmából szervezték.
A helyi fenntartható közösségek létrehozásáról Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szervezett konferenciát szeptember közepén Pannonhalmán, s ennek a végeredménye a nyilatkozat.
A Pannonhalmi Nyilatkozat egyebek mellett szorgalmazza azt is, hogy a Nemzeti Földalaptól elsősorban a helyi kis- és közepes, illetve a 300 hektárnál nem nagyobb családi gazdaságok kaphassanak földet, de pályázónként nem többet, mint 150 hektárt.
A Pannonhalmán összegyűlt politikai- és önkormányzati vezetők, tudományos kutatók, továbbá civil szervezetek és egyházak képviselői négy szekcióban tettek javaslatokat a vidék fejlesztésére.
Az első a helyi termékek helyi piacra vitelét szorgalmazta. A tájékoztatón Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért szervezet elnöke ezt úgy jellemezte, hogy a helyben termelt csekély mennyiségű élelmiszerre ne vonatkozzon a nagy cégekre szabott piacra viteli kötöttség, például a permetezési napló bemutatása. Helyette legyen egy gazdabolt a településen, vagy ha az nem, akkor a normál boltban egy gazdapolc, ahol az ilyen termékeket árusítanák. Példaként az otthon felesleges szilvából főzött lekvárt említette az elnök.
A második szekció megszüntetné a helyi közétkeztetés - leginkább az iskolai konyha - közbeszerzési kötelezettségét. Ezek előbb a helyi alapanyagot használnák fel, és csak azt követően vásárolnának a településen kívülről.
Az egyházak is részt vállalnak a gyümölcsfa fajták sokféleségének helyreállításában - mondta Thuránszky István evangélikus lelkész, aki emlékeztetett arra, hogy Tessedik Sámuel is lelkész volt. A protestáns közösségekben sokáig működtek faiskolák, és tanították az oltást és szemzést is. Ezt is helyre akarjuk állítani - tette hozzá a lelkész.
Végül a gyógyfű termesztése, begyűjtése és helyi feldolgozása volt terítéken, és került be a nyilatkozatba - mondta Lányi András, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának munkatársa.
A program középpontjában az áll, hogy a helyi kezdeményezések alakítsák a helyi közösségeket, ehhez kapják meg a helyi forrásokat - leginkább a földet - valamint az autonómiát.
Ángyán József úgy fogalmazott: a kormány jelenleg azonosan kezeli a nemzetközi és a kis helyi cégeket, de a cél az, hogy figyelme egyre inkább az utóbbiak felé forduljon.
Állami pénz kérése nem szerepel a programban - hívta fel a figyelmet a tájékoztatón Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke.
|