Több felszólaló is bírálta az új alkotmányt a Szabadság és Reform Intézet Alaptörvény és/vagy jogállam című konferenciáján pénteken Budapesten.

Majtényi László egykori adatvédelmi biztos, jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke előadásában azt mondta: a jog nem lehet az önkény szolgája. Kiemelte, hogy a korábbi, nyilvánvaló morális és politikai válság nemhogy megoldódott volna, de alkotmányos válsággá nőtte ki magát.
Kifejtette, hogy az európai alkotmányosság több évszázados megkérdőjelezhetetlen alapelve például a törvényes bíróhoz való jog, amellyel ellentétesek azok a szabályok, amelyek szerint a legfőbb ügyész vagy az Országos Bírósági Hivatal elnöke kijelölheti a konkrét ügyben eljáró bíróságot, akár az általános illetékességi szabályoktól eltérve.
Ezt egyetlen alkotmánybíróság sem fogadná el, vélhetően ezért is került be a szabály az alaptörvénybe, amely az Alkotmánybíróság által nem vizsgálható - véli Majtényi. Szerinte hasonlóan elfogadhatatlan megoldás az európai jogállami értékek alapján, ha személyi kérdéseket az alaptörvényben intéznek el, amire példa Baka András főbíró eltávolítása.
A január 1-jén hatályba lépett alaptörvény érdemi konzultációk nélkül, "az ország egyik felének megalázásával" született, "a világtörténelem első alkotmánya, amelynek szerzőségét senki nem vállalja", holott csak az az alkotmány lehet sikeres, amelyet az egész politikai közösség támogat - hangoztatta a jogász. Hozzáfűzte: ebből a helyzetből egyedül az alkotmányos alapértékeket tiszteletben tartó politikai erők összefogásával és egy új, az 1989-es alkotmány elvein nyugvó alaptörvény létrehozásával lehet túljutni. Megítélése szerint ennek az összefogásnak csak az új alkotmány megszületéséig szabad fennállnia, egy nagykoalíció ugyanis gyakran kedvez a szélsőséges erőknek.
Majtényi László szerint nem fognak valóra válni azoknak a reményei, akik szerint egy rossz alkotmányt is megtölthet jó tartalommal az élő, eleven alkotmányos kultúra.
A konferencia bevezetőjében Bokros Lajos - aki a Horn-kormány pénzügyminisztere volt, és 2009-ben az MDF színeiben választották európai parlamenti képviselővé - Karl Popper angol filozófus egyik írását idézte, amely szerint a demokrácia elpusztítása minden jog elpusztítását jelenti, ezért elfogadhatatlan a többség zsarnoksága, és nélkülözhetetlen, hogy a kormány vérontás nélküli leváltható legyen, az ésszerű reformok erőszak nélkül megvalósíthatók legyenek, és a kisebbségvédelmi intézmények működjenek.
Kajdi József, aki az 1980-as évek végén az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, majd az Antall- és a Boross-kormányok idején a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt, előadásában azt emelte ki, hogy a jelenlegi kormánypártok kizárólagos hatalmuk bebetonozása érdekében szinte valamennyi, eddig kormánytól független intézményhez "hozzányúltak", és élükre hosszú évekre, kormányzati ciklusokon átnyúlva a saját embereiket állították, kezdve a köztársasági elnöktől, aki a Fidesz alelnöke volt, az Állami Számvevőszék 2022-ig, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal 2020-ig, illetve a Legfőbb Ügyészség, a médiahatóság és a médiatanács 2019-ig kinevezett tagjain és vezetőin keresztül a 2016-ig a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének élén állókig.
Tóth Gábor Attila alkotmányjogász előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság hatásköreinek átalakításával gyengült a törvényhozás feletti alkotmányos kontroll, miközben erősödött a rendes bíróságok feletti, ugyanis az előzetes, illetve utólagos normakontroll szabályai úgy változtak, hogy azok gyakorlása és ilyen módon maga a hatalommegosztás, a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya is erőteljesen függjön a személyi és politikai körülményektől. Megszűnt az actio popularis, azaz utólagos normakontrollt már nem kérhet bármely állampolgár, hanem lényegében csak a köztársasági elnök, a képviselők egynegyede és az ombudsman, ugyanakkor létrejött a valódi alkotmányjogi panasz, amelynek keretében az érintettek indítványára konkrét bírósági ítéleteket vizsgálhat felül az Ab alkotmányossági szempontból.
Hack Péter, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, jogász az ügyészség alkotmányos helyzetével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a testület hatáskörei jelentősen bővültek, szervezete hierarchizált, centralizált maradt, az élén álló legfőbb ügyész pedig bármely ügyészt utasíthatja, kinevezésekről, előmenetelről, jutalmazásról dönthet, így egy átláthatatlan, számonkérhetetlen, ám politikailag befolyásolható szervezet jött létre. Arra is rámutatott: a nemzetközi szerződésekkel is ellentétes a legfőbb ügyésznek az a jogosítványa, hogy kijelölheti az eljáró bíróságot konkrét ügyekben, emiatt Magyarországot még elmarasztalhatja a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság.
A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány az első nyilvános konferenciáján kiosztott sajtóanyag szerint 2011 márciusában alakult, kuratóriumának elnöke Bokros Lajos, tagjai között van Kajdi József, valamint Pusztai Erzsébet, ügyvezető igazgatója pedig Kerék-Bárczy Szabolcs volt MDF-es politikusok. Az intézet célkitűzései között szerepel a konzervatív-szabadelvű értékek hiteles képviselete, a szabadságjogok, az alkotmányosság, és a demokrácia erősítése, a vállalkozási szabadság és a szabályozott, de szabad piacgazdaság védelme, valamint az állam átfogó reformja.
Az egyik belvárosi hotelban megrendezett konferencia hallgatói között volt Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány tagja, valamint több korábbi szocialista politikus, mint például Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügy-minisztere, továbbá a volt szabad demokrata politikus, Bauer Tamás, aki jelenleg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció alelnöke, valamint Debreczeni József közíró, szintén a DK alelnöke.