Aggasztó méreteket ölt Ázsiában a nemek arányának felbomlása, miután Indiában és Kínában is hagyományosan a fiúgyermekeket részesítik előnyben- hívják fel a figyelmet kutatók.

A születendő csecsemők nemének megválasztása miatt végrehajtott terhesség-megszakítások a társadalmi stabilitást veszélyeztetik - derül ki a Canadian Medical Association Journal című szaklapban megjelent tanulmányból.
Az arányok felbomlása az 1980-as évek elejétől tapasztalható, ugyanis ekkortól kezdve terjedtek el azok az ultrahangos berendezések, amelyekkel már a terhesség korai szakaszában meg lehet állapítani a születendő gyermek nemét.
Társadalmi, kulturális és gazdasági megfontolásból számtalan kínai területen, Indiában, de még Dél-Koreában is gyakori a szelektált magzatelhajtás, jóllehet a hatóságok mindenütt tiltják az abortuszt, ha a terhesség-megszakítást csupán a gyermek nemével indokolják a szülők.
Dél-Koreában az 1990-es évek elejétől figyelhető meg ez a jelenség, ekkortól számítva a születéskori, normálisnak tekintett 105 férfi/100 nő arányról néhány városban 125/100-ra változott az újszülöttek nemi eloszlása.
Hasonló jelenség volt megfigyelhető Kínában is. Az 1979-ben még normálisnak mondható 106 férfi/100 nő arányról 1990-ben 111, 2001-ben 117, de 2005-ben már 121 fiúgyermek jutott 100 lánycsecsemőre.
Indiában elsősorban az északi területeken, Pandzsáb és Gujarat tartományokban, illetve Delhi környékén tapasztalták a 125 férfi/100 nő arányt, míg a déli régiókban a természetesnek tartott 105 férfi/100 nő arány maradt meg.
Kína bizonyos területein, ahol az elsőszülött lány mellé engedik további gyermekek vállalását, a második gyermekek neme 143 férfi/100 nő arányra változott és ez azt sugallja, hogy a szülők többsége a lánymagzatok elhajtása mellett döntöttek.
"Számítások szerint 2005-ben Kínában csupán 1,1 millióval volt több férfi mint nő, a húsz év alatti korosztályt nézve viszont már 32 milliós a különbség" - mondta Therese Hesketh tanulmányvezető, az University College London (UCL) munkatársa.
"Ezek a férfiak képtelenek lesznek feleséget találni maguknak egy olyan társadalomban, ahol a családalapítás, a házasság alapvető elvárás" - magyarázta a kutató.
A nemek arányának felbomlása azzal is járhat, hogy az egyedül maradt férfiak kirekednek a társadalomból, a szervezett bűnözés felé fordulnak és veszélyeztetik a társadalmi stabilitást. További gondot jelenthet, hogy a nőtlen férfiak tömegei a szexipar erősödését is eredményezhetik. Ez a jelenség az utóbbi tíz évben már nemcsak Kínában, hanem Indiában is tapasztalható - olvasható a tanulmányban.
Kínában a még meg nem házasodott emberek 94 százaléka 28 és 49 év közötti férfi. A következő húsz évben a felnőttkorba lépő férfiakra váró kedvezőtlen kilátások ellenére reménykeltő jeleket is látnak a kutatók.
Dél-Koreában miután leszámoltak a szelektív abortusszal, az utóbbi években visszaállni látszik a nemek természetes aránya.
Indiában és Kínában részben a társadalmi hozzáállás változása, valamint az egykepolitikaként elhíresült kínai családtervezési programban történt változások is a nemi arányok visszarendeződését segítik. A kutatók szerint néhány évtizednek még el kell telnie ahhoz, hogy visszaálljanak a természetes állapotok.