A feltűnést, az országos nyilvánosságot kerülve kampányolnak Mahmúd Ahamdinezsád iráni elnök szövetségesei az ország nagyvárosoktól távoli, vidéki területein, hogy az Ahmadinezsád-párti erők az államfő megtépázott népszerűsége ellenére megerősödjenek a március eleji parlamenti választásokon.

Bár Irán az utóbbi időkben főként az atomprogramja és a rá kirótt szankciók miatt szerepelt a hírekben, a választások közeledtével a belpolitikai csatározások is egyre inkább kiéleződnek: úgy tűnik, a rendszer szeretne visszavágni Ahmadinezsádnak és belső köreinek az államfő különutas ambíciói miatt. Az elnök főként egykori pártfogója, a legfelsőbb iráni politikai és vallási vezető, Ali Hamenei haragját váltotta ki, amikor többször is nyíltan szembeszállt az ajatollah hatalmával, illetve olyan területekre (például a külpolitikára és a hírszerzésre) próbálta kiterjeszteni a befolyását, amelyeket hagyományosan a vallási vezetők ellenőriznek.
Ahmadinezsád és Hamenei korábban viszonylag olajozott együttműködésében tavaly áprilisban komoly fennakadás történt: az államfő megpróbálta megtagadni Hamenei parancsát, hogy visszahelyezze posztjára a hírszerzés vezetőjét, Hejdar Moszlehit, akit korábban ő maga mentett fel. Tiltakozásképpen Ahmadinezsád példátlan módon több mint egy hétig nem jelent meg a kabinet ülésein. Ezek után nem meglepő, hogy Hamenei néhány hónap múlva felvetette: el kellene törölni a közvetlen elnökválasztást Iránban, s vissza kellene térni ahhoz a rendszerhez, amikor a parlament választja az államfőt. Ez az elnöki hatalom lényeges csökkentését jelentené.
Ahmadinezsád a jelenlegi parlament támogatását sem élvezi a legfelsőbb vezetővel szemben. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a törvényhozás kedden meghallgatásra rendelte be az államfőt. Az 1979-es forradalom óta először sorra kerülő elnöki meghallgatáson Ahmadinezsádot a gazdaság rossz irányításáért illetve a Hameneijel való összetűzéseiért vonják majd felelősségre.
Ugyanakkor a márciusi parlamenti választás - az első országos megmérettetés a 2009-es, óriási tüntetéseket kiváltó elnökválasztás óta - nehéz döntés elé állítja a hatalmat. Noha elvileg semmi akadálya nincs annak, hogy a hatóságok minden olyan jelölt részvételét megtiltsák a választásokon, akinél az Ahmadinezsád-pártiságnak akár a gyanúja is felmerül, ez a lépés alacsony részvételi arányhoz vezethetne, amely szintén nem áll érdekében a hatalomnak olyan időkben, amikor a Nyugat szankciói egyre inkább próbára teszik a nemzeti egységet. Éppen ezért Hamenei múlt pénteken felszólította a jelöltek hátterének ellenőrzését végző Őrök Tanácsát, hogy tartsák szélesen a "választékot". Eddig az ötezer reménybeli indulóból 3200-at fogadott el a tanács, akik 290 parlamenti helyért szállnak majd ringbe március 2-án. A hivatalos erőjelzések szerint 60 százalékos lesz a részvétel.
"A választás a politikai szereplők számára izgalmas, de a lakosságot hidegen hagyja" - mutatott rá egy teheráni politikai elemző, Szajjad Szalek. "Ahamdinezsád hívei a nagyvárosokban lehet, hogy alulmaradnak, de a kisebb városokban és falvakban esélyük van a győzelemre" - tette hozzá. Az államfő kampánya egyébként tudatosan a vidékre koncentrál, ahol Ahmadinezsád bevetheti legütősebb fegyverét, a kormányzati támogatásokat. Miközben a nemzetközi szankciók miatt az iráni fizetőeszköz, a riál mélyrepülésbe kezdett, a kormány olajbevételei továbbra is dollárban halmozódnak fel: azaz a kormányzat a korábbinál jóval több riált oszthat szét a lakosságnak. Ez lehetővé teszi Ahmadinezsád híveinek, hogy merész ígéreteket tegyenek jövőbeni támogatásokról, miközben a szankciók hatására az importált fogyasztási javak ára meredeken emelkedik.
Ahmadinezsád jelenleg a második, s az iráni törvények értelmében utolsó négyéves elnöki ciklusát tölti. A választások eredménye - amennyiben számára kedvező - lendületet adhat neki, s talán arra ösztönözné, hogy utolsó államfői évében megpróbáljon kapcsolatot kiépíteni Washingtonnal - mondta Davúd Hermidasz Bavand teheráni elemző. Bavand ugyanakkor hozzátette, az elnök csak kis lépéseket tehet ennek érdekében, mert egy esetleges nyitás az Egyesült Államok felé magasabb szinteken fog eldőlni. Ráadásul a választásnak van még egy tétje Ahmadinezsád számára: ha jó eredményeket ér el, azzal nőhet az elnök esélye, hogy egyik híve legyen majd az utódja, s így az államfői posztról történő távozása után is megőrizze befolyását az iráni politikai életben.