Mély aggodalmának adott hangot az iráni atomprogram miatt és párbeszédre szólította fel Iránt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa pénteken elfogadott határozatában.

A testület a főigazgató, Jukija Amano múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése alapján "mélységes és növekvő" aggodalmának ad hangot az iráni nukleáris programmal kapcsolatos megoldatlan kérdések miatt. Ezek közé tartoznak - írták - olyan kérdések is, amelyeket tisztázni kell annak érdekében, hogy kizárható legyen az atomprogram lehetséges katonai vetülete.
A kormányzótanács felszólította Iránt, hogy bocsátkozzon "komolyan és feltételek nélkül" párbeszédbe. Hangsúlyozzák, hogy kulcsfontosságúnak tartják a párbeszéd fokozását és "továbbra is diplomáciai megoldásra törekszenek". A kormányzótanács jövő márciusban vizsgálja meg újra az iráni dossziét.
A határozattal a kormányzótanács nyomást próbál gyakorolni az iszlám köztársaságra, ugyanakkor nem ment el odáig, hogy a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalja, így a további ENSZ-szankciók is lekerültek a napirendről.
A 35 tagú tanács nagy többséggel, 32 támogató szavazattal, 2 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el a dokumentumot.
A határozat szövegét az iráni nukleáris kérdésekről tárgyaló hat nagyhatalom - az ENSZ BT öt tagja, valamint Németország - dolgozta ki és terjesztette be csütörtökön. A határozat társzerzőjeként jegyzik az EU-nak a kormányzótanácsban helyet foglaló többi nyolc tagállamát is, köztük Magyarországot.
Csuday Balázs, a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetekhez delegált magyar nagykövet az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: a határozat újabb esélyt ad Iránnak arra, és kifejezi a nemzetközi közösség jogos elvárását, hogy a korábbi tíz kormányzótanácsi határozat szellemében konkrét lépéseket tegyen a NAÜ-vel való együttműködés terén.
A vitában az Egyesült Államok képviselője, Glyn Davis úgy fogalmazott, "kevés kétség lehet afelől", hogy Irán "legalábbis képessé akar válni atomfegyver előállítására". Hangsúlyozta, hogy Irán hosszú ideje nem működik együtt a NAÜ-vel. Ez és a főigazgató jelentése együttesen különös aggodalomra ad okot - mondta. A NAÜ működésének hitelessége érdekében nem hagyhatja válasz nélkül Irán magatartását - vélekedett.
Rüdiger Luedeking német nagykövet Franciaország, Németország és Nagy-Britannia nevében felszólalva többek között kijelentette, a jelentés arra utal, hogy Irán katonai célú nukleáris tevékenységet folytatott. Ha ez valóban így van, az a nukleáris fegyverzet terjedését korlátozó nemzetközi egyezmények súlyos megsértését jelenti. Elutasította az iráni kijelentést, miszerint a jelentés "hamis és fabrikált". Irán húsz százalékos dúsítási kapacitásának fokozása - mondta - és a tény, hogy a dúsítást egy föld alatti létesítményben folytatja, tovább mélyítette az aggodalmat, hogy a program nem kizárólag békés természetű. A húsz százalékos dúsításra Iránnak "nincs hihető polgári célú indoka" - mondta.
A szöveg kompromisszumos álláspontot képvisel. Nyugati nagyhatalmak előzőleg a korábbinál is határozottabban szorgalmaztak újabb, még szigorúbb ENSZ-szankciókat Irán ellen, miután a főigazgató a múlt héten nyilvánosságra került jelentésében először írt részletesen arról, hogy az iráni atomprogramnak katonai vonatkozásai is lehetnek. A Nyugattal ellentétben Oroszország és Kína ellenezte a további diplomáciai büntetőintézkedéseket.
Jukija Amano főigazgató előző nap bejelentette azt is, hogy magas rangú delegációt akar küldeni Iránba a nyitott kérdések tisztázása érdekében.