A szakterületért felelős miniszteri biztos azt javasolja, hogy a jövő évi költségvetésben, a gazdaság teljesítőképességéhez és a megnövekedett határon túli feladatokhoz igazítva növekedjen a külhoni magyarság támogatására fordítandó teljes keretösszeg. Ulicsák Szilárd az MTI-nek elmondta: a jövő évtől szeretnék kiszámíthatóvá tenni a határon túli intézmények normatív támogatását.

Ulicsák Szilárd, aki szeptember közepétől felel miniszteri biztosként a határon túli magyar előirányzatokért, kifejtette: most - minden tárca vonatkozó forrásait beleértve - nagyjából a központi költségvetés kiadási főösszegének 1 ezreléke az a teljes összeg, amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak. Az eddigi konzultációk és megbeszélések alapján úgy ítéli meg, hogy ennek emelése lenne kívánatos a jövő évi költségvetésben. Kérdésre válaszolva azt közölte: konkrét számokat a büdzsé benyújtása után szeretne csak mondani.
Hozzátette: a jelenlegi forrásból már most is nagyon sokrétű feladatokat kell ellátni. Példaként említette a közoktatás támogatását a státusztörvény alapján, a felsőoktatás területén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kárpátaljai főiskola, Felvidéken a Selye János Egyetem segítését, s Délvidéken is elindult a tanárképzés. Emellett támogatást kell biztosítani a háttérintézmények számára is, a tudományos tevékenységhez, a könyv- és jegyzetkiadáshoz, kulturális és nyelvápoló programokhoz, a magyar-magyar kapcsolattartás erősítéséhez - sorolta a miniszteri biztos.
Ulicsák Szilárd elképzeléseit kifejtve elmondta: szeretne egy meghatározott, pontos kritériumrendszert kialakítani, amelynek alapja az lenne, hogy a határon túli intézmények milyen feladatokat látnak el. Tervei szerint ehhez biztosítanának célzott és kiszámítható normatív támogatást.
Kitért arra is, hogy szeretnék megakadályozni, hogy a nagyobb intézmények kiszorítsák a kisebb civil szervezeteket, iskolákat, kisebb egyházi intézményeket a Szülőföld Alap pályázatain.
Így a pályázati alapnál továbbra is lehetne forrást kérni nyári programokra, vagy részképzések támogatására. Ez a lehetőség azonban elsősorban a civil szervezetek számára fog rendelkezésre állni, s várhatóan nagyobb forráshoz juthatnának mint eddig. A nagyobb intézmények normatívája pedig úgy változna, hogy a pályázati forrástól semmiképpen ne essenek el.
Ulicsák Szilárd szerint jobban ki kellene használni az uniós tagságból fakadó előnyöket is, azt, hogy a teljes magyarság mintegy 90 százaléka uniós állampolgár is. Ennek egyik lehetséges területeként a határ menti együttműködéseket említette. Ehhez szintén szükséges forrásokat biztosítani, önrészt, kamattámogatást, attól függően, hogy civil szervezet vagy gazdasági társaság pályázik. Ebben is szeretnének segítséget nyújtani.
A miniszteri biztos elmondta: konzultálni fog a tárcák érintett szakembereivel és felelőseivel is annak érdekében, hogy egy minél átláthatóbb, mindenki számára kiszámíthatóbb és a nemzetstratégia irányvonala mentén haladó, egységes támogatáspolitikai rendszert alakítsanak ki. Eddig az egyházügyi és az oktatási államtitkársággal folytatott megbeszéléseket, de napirenden van a többi tárcával való egyeztetés is.