A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében élők körében a szlovákiaiak közül- magyarok és szlovákok egyaránt- aki nem otthon dolgozik, az leginkább a térségen kívüli országokban vállal munkát- derül ki a Tárki és az ELTE közös felmérésből, amelynek eredményeit az MTI-nek is eljuttatták.

Az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó "Európai Léptékkel a Tudásért" és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi "Euborderregions" című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatás során összesen 1200 embert kérdeztek meg a hármashatár-régióban, az eredmény reprezentatív.
A felmérésből kiderül, hogy míg a magyar-szlovák-ukrán hármashatár magyarországi oldalának mindkét felén élők között alacsony a külföldön dolgozók aránya, addig a szlovákiai és ukrán határmenti térségekből nagyobb a külföldön munkát vállalók aránya. A Szlovákiában élő magyarok 2 százaléka vállal Magyarországon munkát, az Ukrajnában élőknek viszont 11 százaléka jön az országba dolgozni (ezzel párhuzamosan az ukránok 3 százaléka dolgozik Magyarországon, a szlovákoknak pedig levesebb mint egy százaléka.
Szlovákiából az ott élő magyarok 8, a szlovákok 9 százaléka a határrégión kívül vállal munkát, míg az ukránoknál 4, az Ukrajnában élő magyarok körében pedig egy százalék ez az arány.
A kutatásban vizsgálták az alkalmi és rendszeres ügyletek, üzletek irányait is. Ebből kiderül, hogy a szlovákiai magyarok 7, a szlovákoknak pedig 8 százaléka "üzletel" Magyarországon, míg 2, illetve hat százalékuk Ukrajnában. Ukrajna felől nézve az üzletelés fő csapása Magyarország: a magyarok 9, az ukránok 5 százaléka "vállalkozik" Magyarországon.