Az afganisztáni főügyész helyettese augusztusban politikailag kockázatos lépésre szánta el magát: megpróbált vádat emelni a kormány egyes vezető tagjai ellen. Két héttel később leváltották posztjáról, mint kitűnt, magának Hamid Karzai elnöknek az utasítására- írta meg a The New York Times.

Fazel Ahmad Fakirjar eltávolítása nem csupán arra a törvénytelenségre jellemző, amely áthatja az amerikai lap szerint az afgán kormányt és államot, hanem alapvető aggályt is felvet az amerikai és európai vezetők számára, akik hivatalba lépése, 2001 óta támogatták Karzait és kabinetjét: azt, hogy a kormányzati korrupció még a táliboknál is nagyobb károkat okozhat.
Az amerikai és a NATO-politika egyik kiindulópontja, hogy az afgánok másként tekintenek a közéleti korrupcióra, mint az amerikaiak és más nyugatiak - és bár a közpénzt ellopni helytelen, ha fellépnek ellene, az a Nyugat által támogatott kormány vesztét okozhatja.
A NYT szerint a CIA, az amerikai központi hírszerző ügynökség ennek a felfogásnak szellemében még tovább is ment, titokban pénzeli a Karzai-kormány egyes tagjait, akik a legvitatottabb személyiségek közé tartoznak. Ezt azzal magyarázza a CIA, hogy Afganisztánban nem létezik Teréz anya, semmit nem lehet elérni ellenszolgáltatás nélkül.
A kiinduló feltételezés, hogy az afgánok elnézőbbek a korrupcióval szemben, mint a nyugati emberek, beteljesítette önmagát. A Transparency International a korrupció tekintetében 180 országot rangsoroló listáján az ország a 179. helyen áll, a helyzet csak Szomáliában rosszabb.
Számos afgán vezető az Egyesült Arab Emírségekben tartja a pénzét, és ott vásárolt fényűző vízparti villát, miközben az afganisztáni Kabul Bank veszteségei magát az afgán pénzügyi rendszert veszélyeztetik. A bank vezetői bőkezűen finanszírozták Karzai újraválasztási kampányát, és tízmillió dollárokat kölcsönöztek az elnök baráti körének. Ennél is súlyosabb azonban, hogy a nyugati vélekedés, miszerint az afgánokat nem érdekli a korrupció, alighanem téves: ellenkezőleg, kiábrándulást kelt, és éppenséggel az egyik fő tényező lehet, amely a tálibok karjaiba taszítja az embereket - írja a NYT.
Az amerikai lap idézi azokat a megjegyzéseket, amelyeket júniusban Kandahárban tettek afgán helyi vezetők. A 400 törzsi személyiségnek Karzai elnök és az akkori amerikai főparancsnok, Stanley McChrystal adott tájékoztatást, de a két politikus egyáltalán nem szentelt időt arra, hogy meghallgassa, mit gondol közönségük. Az ezt követően a helyi törzsi vezetőkkel készült magáninterjúkban azonban egymást követték a történetek az állami tisztviselők korrupciójáról és önkényeskedéséről. A törzsi vezetők egyike sem mutatott sok baráti érzelmet a tálibok iránt, de afgán vezetőik iránt még kevesebbet tanúsítottak.
Hádzsi Mahmud, egy Kandahártól nyugatra lévő falu törzsi vezetője kijelentette: "Nem sok ember támogatja a tálibokat, hiszen nincs semmiféle programjuk. De higgyék el, ha lenne, sokan állnának melléjük."
Az amerikaiak és NATO-partnereik pontosan tudják, kik a korrupt afgánok, pontos térképet készítettek az afgán üzleti és politikai elitet behálózó bűnszindikátusokról. Még nevet is adtak neki: Malign Actor Networks - MAN (kb: rosszindulatú szereplők hálózata). A MAN-térkép vonalai politikusokat, drogcsempészeket és tálib felkelőket kötnek össze, és könnyen arra lehet belőle következtetni, hogy az országot nem a kormány, még csak nem is a NATO vagy a tálibok kormányozzák, hanem maga a hálózat. Mi több, a "rosszindulatú szereplők" közül egyesek olyan afgán személyiségek, akik a CIA-nak is fizetett ügynökei. Amerikai források szerint egyikük Ahmed Vali Karzai, az elnök testvére, akit sokan gyanúsítottak azzal, hogy komoly szerepe van a drogcsempészet elősegítésében - bár ő mindkét vádat cáfolta. De mit gondolhat maga az elnök, amikor ismételten arra szólítják fel az amerikai diplomaták, hogy vessen véget a korrupciónak? - tette fel a kérdést a NYT.
Az amerikai katonai parancsnokok attól tartanak, hogy egyes korrupt vezető afgán politikusok eltávolítása hatalmi űrt teremtene, amelyet a tálibok a stabilitás aláásására használnának ki. Csakhogy ha hinni lehet a korrupciót bíráló afgánoknak, maga a korrupció ássa alá a stabilitást - írta a NYT. A közhangulatot jól mutatja, hogy leváltása után a 72 éves Fakirjar szinte nemzeti hőssé vált. A Kabul Weekly című hetilap vezércikkben szólította fel a volt helyettes főügyészt, hogy "folytassa harcát a gengszterállam ellen, amivé az ország változott."
Komoly próba elé állítják ennek a "gengszterállamnak" a kormányát a közelgő parlamenti választások. A szeptember 18-ra kitűzött voksoláson az afgánok 249 törvényhozót választanak meg. A képviselői helyekre több mint 2500-an pályáznak. Az alkotmány szerint a választást májusig meg kellett volna rendezni, de biztonsági okokból és pénzhiány miatt végül őszre halasztották.
Tekintettel az országszerte fokozódó harcokra, illetve a tavalyi elnökválasztást övező szabálytalanságokra, sokan felteszik a kérdést: mégis mi értelme ennek az egésznek? "Azt se tudjuk, hogy holnap életben leszünk-e, és akkor ezek választásokról beszélnek? Érthetetlen, hogy a kormány miért fáradozik egy választás megtartásáért, amikor képtelen garantálni a biztonságunkat" - méltatlankodott egy Kandahártól északra élő afgán földműves az AP hírügynökség összeállítása szerint.
A "Szabad és igazságos választásokért Alapítvány" képviselője szerint néhány tartományban sokan úgy vélik, a helyi vezetők már "eldöntötték", ki fogja megnyerni a választást. Még a viszonylag "biztonságosnak" számító fővárosban is többen úgy látják, nincs értelme elmenniük szavazni. Széles körű a korrupció, és a magukat választási plakátokon népszerűsítő jelöltek valójában hadurak - vélte egy kabuli lakos.