A kormány megvizsgálja a köztársasági elnök kifogásait a megfontolásra visszaküldött, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvénnyel kapcsolatban, és ez alapján tesz javaslatot a törvény újratárgyalása és mielőbbi elfogadása érdekében- közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szerdán az MTI-vel.

A Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán közölte, hogy Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt; az államfő döntéséről és annak indokairól levélben tájékoztatta az Országgyűlést
Az IRM erre reagálva közleményben tudatta: a kormány megvizsgálja a köztársasági elnök levelében foglaltakat, és az alapján tesz javaslatot az Országgyűlésnek az érintett törvény megtárgyalása és mielőbbi elfogadása érdekében.
A tárca kiemelte: a köztársasági elnök átiratában - egyebek mellett - kifejtette, hogy a törvény, valamint a hozzá kapcsolódó további törvénymódosítások céljaival egyetért.
Emlékeztettek rá: Sólyom László álláspontja szerint "a korrupció Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, amely aláássa a normakövetést, a demokratikus intézményrendszert és az ország nemzetközi tekintélyét, eltorzítja a gazdaság működését, és óriási anyagi károkat okoz".
Az IRM arról is ír közleményében, hogy bár a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, a törvénycsomag másik elemét, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt nem kifogásolta.
Mint írták, a tárca megnyugvással fogadja, hogy Sólyom László is alkotmányosnak tartja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, egyéb esetben ugyanis államfői jogköréből eredő felhatalmazása alapján előzetes normakontrollt kezdeményezett volna az Alkotmánybíróságnál.
A visszaküldött törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök több kifogást is megfogalmazott.
Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, továbbá nem tartja elfogadhatónak, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.
A köztársasági elnök nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31. és 2011. január 1. között hat különböző időpontban lépnek hatályba. Sólyom László szerint a jogszabályok ilyen gyors és bonyolult változása veszélyezteti a hatékonyságot, megnehezíti a jogkövető magatartást, valamint az átlátható és ellenőrizhető jogalkalmazást.
Az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy az újonnan felállított Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára választja meg az Országgyűlés. A köztársasági elnök álláspontja szerint a hivatal mint államigazgatási szerv jellegéhez az alkotmány szellemében az illeszkedik, ha a miniszterelnök tesz javaslatot a hivatal elnökének személyére.
Az Országgyűlés december 14-én 179 igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött arról, hogy felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az erről szóló törvény szerint a hivatal - amely a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja lesz - autonóm államigazgatási szerv lesz.
A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában.
A hivatal elnökét - aki nem választható újra - az Országgyűlés hat évre választaná, az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.
Az Országgyűlés 2009-es időszakát december 15-én zárták le, és 2010. február 15-ére hívták össze az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülését.