A közbeszerzési törvény tervezetéből fontos részletszabályok hiányoznak, azokat majd kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák, amitől viszont áttekinthetetlen lesz az új közbeszerzési rendszer- mondta Tausz Péter a Transparency International Magyarország üzleti programjainak vezetője kedden Budapesten, a szervezet által a törvényjavaslatról rendezett vitán.

Példaként említette, hogy a közbeszerzések felügyelete helyére bemásolták a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó hatályos szabályokat, azzal a megjegyzéssel, hogy a felügyelet új szabályai még készülnek. Amennyiben a felügyelet a parlamenttől a kormány alá kerülne, úgy a jogorvoslat garanciái is sérülnének, mivel akkor a Közbeszerzések Tanácsát is a kormány felügyelné - tette hozzá a programvezető.
A jogi szakértők részvételével megrendezett vitára az utolsó pillanatban került sor, mivel a közbeszerzési törvényjavaslatról szerdán reggelig lehet véleményt mondani, akkor jár le a társadalmi vita határideje. Tausz Péter elmondta, hogy eddig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyetlen nyilvános szakértői vitát sem tartott a javaslatról, és a mostani vitára sem küldte el a képviselőjét.
A Transparency szerint a törvényjavaslat kritikus eleme a bevezetni kívánt egyedi eljárásrend, amelyet maga az ajánlatkérő alakíthat ki. Ez jogbizonytalanságot eredményezhet. Számítások szerint a közbeszerzések kétharmada tartozhat ebbe a körbe.
A korrupciót növelheti az a javaslat, hogy árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 25 millió forint, míg építési beruházásnál 150 millió forint alatti megrendelésnél nem kell közbeszerzést kiírni, elegendő három céget felkérni ajánlattételre. Akkor egyszerűbb lenne kivenni a közbeszerzés alól az ilyen összegű beszerzéseket - mondta a vitában az egyik szakértő.
A javaslatban a körbetartozás elleni szabály az, hogy bizonyos esetekben az ajánlatkérő maga fizetheti ki az alvállalkozókat. A "bizonyos feltételek" azonban hiányoznak a szövegből, azt majd miniszteri rendelet részletezi.
A piaci szereplők szabadságát csökkenti az a szabály, hogy a teljesítésből 25 százalékkal részesedő alvállalkozó automatikusan közös ajánlattevővé válik. Ezzel a fő- és az alvállalkozó egyetemlegesen felel a megrendelővel szemben, vagyis az bármelyiküktől követelheti a teljes szolgáltatást.
A különböző közzétételek is rendeletben jelennek majd meg, pedig ezek - az átláthatóság miatt - garanciális jellegűek - véli a Transparency.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontása előtt közölnie kell azt, hogy mennyi pénze van a közbeszerzésre. Ez a szabály azért problémás, mivel egy megismételt eljárásban az ajánlattevők már ehhez az összeghez igazíthatják az ajánlataikat.