Német agrárökológusok elképzelései alapján a jövőben nemcsak elárasztott földeken, hanem akár ötven méter magas üvegházakban is lehet majd rizst termelni.

Az ötlet a földek növekvő árából ered. Ezenkívül a mezőgazdaság nagymértékben terheli a környezetet és az éghajlatot. A rizstermesztés folyamán elképesztő mennyiségű üvegházhatású metán keletkezik, mivel a földek elárasztása anaerob körülményeket, így erjedést idéz elő. Világszerte jelenleg évente 157 millió hektáron 700 millió tonna vizet igényel a rizstermesztés.
Az úgynevezett "skyfarming" ("égi" gazdálkodás) e problémákra akar megoldást találni. A rizs esetében egy futószalagon nőnének a csírátlanított palánták. A szalag alatti sötét részben a gyökérzetet tápoldattal permeteznék. Az összes emeletet bejárva százhúsz nap elteltével aratható lenne a növény. A zárt rendszer minimalizálná a víz- és tápanyagveszteséget, és a kórokozókat is távol lehetne így tartani. Másfél méter magas légtérrel és egyméteres gyökérzónával számolva a tervezett húsz emelet ötvenméteres toronyházat jelentene.
Az ötlet nem új, eddig azonban csak építészek és várostervezők foglalkoztak vele. Egyoldalú megközelítéseik miatt - a növények igényeinek elhanyagolása, több fajta egy térben való termesztése - e próbálkozások mind kudarccal végződtek. Alapos tervezéssel azonban akár százszoros hozam is elérhető egységnyi területre nézve - nyilatkozta Jörn Germer, a Hohenheimi Egyetem agrárökológusa a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at).
A szakemberek arra a következtetésre jutottak a találkozón, hogy fontos kérdések tisztázását követően működőképes lehet az elgondolás. Ilyen például a fény kérdése, amely érthető okokból technikai megoldásra vár. A negatív ökológiai hatások minimalizálása érdekében pedig a skyfarmingnak figyelembe kell vennie a növények és az erőforrások teljes körforgását.