A Gorilla-botrány első, a szlovákiai politikai pártok népszerűségét érintő hatásai már mérhetőek, és az ügy tovább fogja befolyásolni a pártok támogatottságát a választásokig- mondta el csütörtökön az MTI-nek Öllös László pozsonyi politológus, egyetemi oktató.

A Gorilla-dosszié - amely gazdasági szereplők és magas szintű kormányzati tisztviselők, valamint a szlovákiai politikai elit közös érdekek mentén való állítólagos összefonódásáról számol be - Öllös szerint leginkább a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) választási kilátásait befolyásolhatja. A botrány legkevésbé azokat érintheti, akik még nem tartoztak a politikai elithez a 2005 és 2006 közti időszakban, vagyis akkor, amikor a Gorilla-dossziét alkotó állítólagos titkosszolgálati lehallgatások történtek. "Ezt azon is látni, hogy ezek a pártok, vagyis a Szabadság és Szolidaritás (SAS) és az Egyszerű Emberek néven ismert csoportosulás, forszírozzák legjobban az ügyet" - tette hozzá a szakértő.
A politikai elit ilyen széleskörű felelősségét még soha, egyetlen dokumentum sem bizonyította - állítja Tokár Géza komáromi politikai elemző, aki szintén úgy véli, a botránynak a jobboldal lehet a legnagyobb vesztese. "Mikulás Dzurindáék (SDKÚ-DS) elveszíthetik a vezető jobboldali párt státuszát, az ügytől magát távol tartani igyekvő Smer pedig a vártnál is fölényesebb győzelmet arathat" - mondta el az MTI-nek Tokár.
Az, hogy több, a Gorilla dossziéban szereplő személy is távozott posztjáról, az iratban olvasható információk igazságtartalmára utal - állította korábban Miroslav Kusy politológus, a szlovákiai Helsinki Bizottság alapító tagja.
Nem valószínű, hogy a Gorillában említett, magasabb funkciókat betöltő személyekkel szembeni esetleges vizsgálatokra a Szlovákiában márciusban esedékes parlamenti választások előtt sor kerülne - nyilatkozta az akták kapcsán a TASR állami hírügynökségnek Miroslav Horsky politológus. Elmondta, az ügy óriási médiavisszhangja miatt nem fogja megpróbálni eltussolni az ügyet a választások után felálló kormány sem. "Feltételezhető viszont, hogy bizonyos erők megpróbálkozhatnak azzal, hogy a Gorilla botrányt egy másik óriásbotránnyal próbálják majd elfedni" - tette hozzá Horsky.
A 2011 karácsonya előtt nyilvánosságra került Gorilla-dosszié az önálló Szlovákia történetének alighanem legnagyobb politikai-közéleti botránya. Az irat, arra utaló információkat tartalmaz, hogy a szlovákiai politikai pártokat a háttérből a gazdasági élet különféle szereplői pénzelik, akik ezért a politikától ellenszolgáltatásokat várnak el. Az iratban szereplő információk teljesen ugyan nem nyertek bizonyítást, de hiteleségüket több hivatalos személy, köztük Daniel Lipsic szlovák belügyminiszter is megerősítette. A botrány kirobbanása után, az iratban említett több személy is lemondott közhivatali posztjáról. A Nemzeti Vagyonalap az iratban szereplő egykori vezetőjét, Anna Bubeníkovát január 11-én váltotta le Iveta Radicová kormánya.