A gyógyító Magyarország lesz az országkép szempontjából a következő évek fő üzenete- közölte Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a kamarai védnöki táblák keszthelyi átadási ünnepségén szerdán.

A politikus kifejtette: Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy az egészségturizmus valódi kitörési pontot jelentsen, ezért ezen ágazat köré kívánatos felépíteni a magyar országképet . A következő évek fő üzenete lesz a "gyógyító Magyarország", amely nemcsak a testi-lelki egészség építéséről, megőrzéséről szól, de azt is szolgálja, hogy "a gasztronómia révén az életminőség, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége is javuljon".
Magyarországon a turizmus árbevételének több mint a fele a vendéglátásból származik, "ezt szeretnénk hangsúlyosabbá tenni, támogatást szerezni a vendéglátásnak" - ismertette Botos Balázs.
Hozzátette, hogy a lehetőségek javítása érdekében szükség van a kereslet és kínálat összhangjának megteremtésére. Problémaként nevezte meg, hogy kevés a "klasszikus nemzeti gasztronómiai értéket megtestesítő vendéglátóhely", hiány van a friss hazai alapanyagból és a szakképzésben is vannak elmaradások.
A vendéglátóipari megújulásban a balatoni régiónak és a három megyének kiemelkedő szerepet kell játszania, hiszen ez a térség vonzza a Magyarországra látogató turisták legnagyobb részét, "gasztronómiai ellátásuk meghatározza a hírünket a világban".
A Szent Miklós hajó fedélzetén tartott kamarai díjátadón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a sikeres gazdaság és a gazdaság szervezettsége közötti összefüggésekről tartott előadást. Közölte: gazdaságfilozófiai váltás zajlik Magyarországon, a kormány a gazdaságpolitikai önrendelkezés visszaszerzésén munkálkodik.
Véleménye szerint versenyképes gazdasági környezetet kell teremteni az adózásban, a munkajogi szabályozásban, és csökkenteni kell a bürokratikus terheket. Nagyon fontos a feketegazdaság és a korrupció visszaszorítása, de problémák vannak a szakképzésben, a felnőttképzésben, a felsőoktatásban.
A kamarák az európai uniós források átcsoportosítását régóta szorgalmazzák. "Elpocsékoltuk az uniós pénzeket, mert jobbára a környezetünk szebbé tételére és nem gazdaságösztönzésre fordítottunk eddig" - fogalmazott a kamarai elnök.
Parragh László kifejtette: a kamaráknak nagyobb szerepet kell szánni a jövőben, ezt szolgálja a reményei szerint akár már a jövő év elején hatályba lépő kamarai törvénymódosítás is. A változás már elindult, például a Széchenyi kártyához kapcsolódó hitellehetőségek bővítésében. A szakképzési reform folytatásaként pedig valamennyi gyakorlathoz kötött szakma felügyeletét át kívánják venni a kamarák.
A szakképzésről úgy vélekedett: a rendszerváltás óta válságban van, rossz a képzési szerkezet, hiányszakmák vannak, a diákok nem tudnak megfelelő tudást és gyakorlatot szerezni. Ugyanakkor évente mintegy 25 ezer fiatal kerül ki a képzési rendszerből úgy, hogy semmilyen végzettsége nincs.
Meglátása szerint szét kellene választani a kereskedelemfejlesztést - vagyis a vállalatok egymásra találásának, piacra jutásának a segítését - és a befektetésösztönzést. A Kárpát-medencét egységes gazdasági térségként kellene szemlélni - közölte.
Parragh László szólt arról: a közigazgatási reform tekintetében kezdeményezik, hogy a kamarák vegyék át az üzletek működési engedélyeinek kiadását, de a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében is nagyobb szerepet vállalnának. Nagy kérdésnek nevezte, hogy önkéntes vagy kötelező legyen a kamarai tagság, mert az európai versenyképesség szempontjából kötelező tagságra lenne szükség, azonban a magyar vállalkozói társadalom idegenkedik ettől.
A Zala, Somogy és Veszprém megyei kamarák által közösen szervezett rendezvényen a három megye 13 vendéglátóipari egysége kapott védnöki táblát, a balatoni vendéglátóhelyek közül egy-egy zalai és veszprémi, valamint öt somogyi üzlet. A megyei kamarai védnöki táblát pedig négy zalai, valamint egy-egy veszprémi és somogyi vendéglátóipari egység nyerte el.