Kétszázhetvenöt éve, 1736. január 19-én született a skóciai Greenock-on-Clyde-ban James Watt, a gyakorlatban is alkalmazható első gőzgép feltalálója, az ipari forradalom elindítója.

Egy hajóács negyedik, beteges gyermeke volt, migrénje miatt sokáig még szülei is gyengeelméjűnek vélték. Inasként Londonban tanulta ki a gépek készítését, reparálását, majd Glasgow-ban nyitott műhelyt. A hatóságok azonban elvették engedélyét, mert nem inaskodott elég hosszú ideig - ezután a helyi, önkormányzatot élvező egyetemre szegődött műszerésznek. Itteni munkája során sokat bajlódott a Newcomen-féle "himbás" gőzgéppel, és elhatározta: javít annak kétségbeejtően alacsony, egyszázalékos hatásfokán. Állását otthagyta, szűkös alkalmi jövedelmét földméréssel, hangszerek javításával, egyes feltételezések szerint márkás fuvolák hamisításával egészítette ki.
Watt végül rájött az addigi gőzgépek alapvető hibáira és a megoldásra is. Elválasztotta a gőzlecsapódást végző kondenzátort a hengertől, amelyben a dugattyú mozog, így a hengert nem kellett újra és újra lehűteni. Az addig nyitott hengert lezárta és egy atmoszférás gőzzel töltötte ki: az így biztonságossá vált gépben a munkát nem a külső légkör, hanem a gőz végezte. Az utókor 1769-től, a tökéletesített gőzgép szabadalmaztatásától számítja az ipari forradalom kezdetét.
Watt idővel megszerkesztette a kettős hatású, folyamatos üzemű gőzgépet, amelyben a gőz ereje a dugattyú mindkét oldalán felváltva hatott (korábban a dugattyú csak az egyik oldalra nyomódott ki, és lassan mozdult vissza). A gépet bolygókerekes hajtóművel és lendítőkerékkel látta el, amely átlendítette a holtponton, így azt forgómozgásra is képessé tette. A dugattyú paralelogrammás vezetése a gőzgép fordulatszámát két érték között tartotta, Watt így az automatizálás előfutára lett. Sőt mivel 1784-ben már gőzvezetékkel fűtötte irodáját, ő tekinthető a gőzfűtés feltalálójának is.
Munkájában előbb a feltaláló-vállalkozó John Roebuck, majd 1775-től Matthew Boulton birminghami nagyiparos támogatta. A Boulton and Watt Anglia legfontosabb gőzgépgyártó vállalata lett, amelynek gépeit a bányászatban, a kohászatban, a textiliparban, vízműveknél és még számos helyen használták.
Watt 1784-ben gőzmeghajtású járművet épített és szabadalmaztatott, három, különböző sebességfokozatú erőátvitellel. Ő fedezte fel, hogy a víz nem elem, hanem vegyület. 1800-ban, szabadalmának lejártakor tiszteletreméltó gazdag emberként vonult vissza, a glasgow-i egyetem díszdoktora, a Királyi Akadémia tagja lett, de a báróságot visszautasította.
Az 1819. augusztus 25-én elhunyt feltalálót 2002-ben beválasztották a 100 leghíresebb brit személyiség közé. Budapesti szobra a Keleti Pályaudvar homlokzatáról tekint le a gőzmozdonyt feltaláló George Stephenson társaságában.
Nevét őrzi a teljesítmény metrikus mértékegysége, a watt. 1783-ban ugyanis Watt a gőzgépe és egy erős bányaló teljesítményét összehasonlítva meghatározta a lóerő fogalmát (az igásló 150 fontot volt képes egy másodperc alatt négy láb magasra emelni.) A watt az a teljesítmény, amelyet 1 Joule munka 1 másodperc alatt létrehoz. Egy lóerő mintegy 735,5 watt.