Az orosz Gazprom Olaszországot választja Ausztria helyett a Déli Áramlat fő nyomvonalának országaként.

Ezt egy Gazprom-forrás közölte, arra hivatkozva, hogy az EU megakadályozta, hogy az orosz cég Ausztriában 50 százalékos részt vásároljon a Közép-európai Gázelosztó Központban (CEGH), amelyre az EU által támogatott rivális vezetékprojekt, a Nabucco is szemet vetett.
A Reutersnek szerdán nyilatkozó Gazprom-forrás szerint így Ausztrián keresztül nem lesz gáztranzit, csak egy leágazás szállít majd gázt az országba. A forrás azt is elmondta, hogy a Déli Áramlat végállomása Olaszországban lesz inkább, mint Közép-Európában.
A Gazprom szóvivője nem kommentálta a Reuters értesülését.
A Gazprom Déli Áramlattal kapcsolatos álláspontja egy nappal korábban körvonalazódott, hogy csütörtökön Brüsszelben megkezdődne az EU-orosz csúcs, ahol a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kerülnek górcső alá.
A Déli Áramlat projektben a Gazpromnak 50 százaléka van, az olasz ENI 20, a francia EDF és a német Wintershall 15-15 százalékot birtokol.
A Gazprom és az olasz ENI szeptemberben állapodott meg a Magyarországon is áthaladó gázvezeték tulajdonosi megosztásáról: a Gazpromé 50 százalék, az ENI része 20 százalékra csökkent, mert korábbi részéből 15-15 százalék a francia EdF-hez, illetve a német Wintershallhoz került. A Gazprom és az ENI, a két kezdeményező között évek óta húzódtak a tárgyalások a részek megosztásáról. Eredetileg arról volt szó, hogy mindkettő 10-10 százalékot ad saját részéből az EdF-nek, de a Gazprom végül megőrizte pozícióját az ENI-vel szemben.
Szakértők szerint az ENI engedékenységének egyik oka lehetett, hogy az olasz konszern nem akart még több kockázatot vállalni, noha nincs még megállapodás a vezetéken érkező gáz értékesítésének megosztásáról sem. A fő kockázat, hogy Törökország még mindig nem járult hozzá, hogy a vezetéket lefektessék felségvizein a Fekete-tengeren, és így a projekt eddig közölt ára még jelentősen emelkedhet. Más szakértők szerint az ENI minden bizonnyal különféle kedvezményeket és preferenciákat akar szerezni a gázszállításokra.
A baumgarteni gázelosztó csomópontnál ért volna véget a tervek szerint az orosz Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon is áthaladó nyomvonala.
A baumgarteni elosztóközpont lenne azonban a végpontja az uniós és amerikai kezdeményezésre épülő, közép-ázsiai, kaszpi gázt Európába szállító Nabucco vezetéknek is. Számos szakértő szerint az egész Nabucco projektet fenyegetné, ha a Gazprom az OMV-től megvásárolja a CEGH felét.
A baumgarteni központ már jó ideje rendkívül fontos szerepet tölt be az osztrák energetikában, s egyben itt megy át az Európába irányuló orosz gázszállítások mintegy harmada. A tervek szerint a szerepe tovább növekszik majd a jövőben, s ehhez egyebek mellett újabb tárolókat építenek. A Gazprom kilátásba helyezte, hogy amennyiben részt vásárol a CEGH-ben, Európa legnagyobb gázelosztójává építi ki. A CEGH jelenleg a harmadik legnagyobb ilyen gázelosztó az EU területén, és 100 százalékban az OMV gázzal foglalkozó leányvállalata, az OMV Gas International tulajdonában van.
- Amennyiben az Európai Unió Bizottsága nem alkalmazza velünk szemben a tisztesség vélelmét, gondoskodjon maga a gázelosztó likviditásáról - jelentette ki a gázelosztóról született döntés idején a Gazprom vezérigazgatója.
A Déli Áramlat gázvezeték a korábbi tervek szerint a Fekete-tengeren át Bulgáriába, onnan Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába, Ausztriába és Észak-Olaszországba vezetett volna, leágazásai Horvátországba, Macedóniába, Görögországba és Törökországba szállítanak majd gázt. A becsült építési költség 15,5 milliárd euró, ennek kétharmadát emészti fel a tenger alatti vezetékrész építése. Az üzembe helyezést 2013 decemberére tervezik, a vezeték induláskor évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd, de 2018-ban teljes kapacitása már évi 63 milliárd köbméter lesz.