A fogyasztóvédelmi stratégia szakmai vitairata szerint a fogyasztóknak egyértelmű válaszokat kell kapniuk arra, hogy problémáikkal kihez fordulhatnak, a vállalkozások számára pedig egyértelmű, következetes, betartható jogszabályokat, hatósági elvárásokat kell megfogalmazni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett dokumentum rámutat arra, hogy a fogyasztói kiszolgáltatottság nem azonos mértékű a különböző korú, társadalmi helyzetű fogyasztók között, ezért fontos a fogyasztásukat érintő területek kiemelt ellenőrzése.
Megfontolandónak tartja a vitairat a jegyzői hatáskörök Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH), illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez való telepítését, mert ez biztosíthatja, hogy hatáskörük kiterjedjen olyan területekre is, ahol eddig az ellenőrzés lehetőségének hiánya korlátozta a hatékony fellépést.
A jogalkalmazói tevékenység összehangolása érdekében valamennyi ellenőrző hatóságra kiterjedő ellenőrzési kódex kidolgozását javasolja a fogyasztóvédelmi stratégia, és szükségesnek tartja a békéltető testület tanácsadási jogkörének jogszabályban történő deklarálását is. Biztosítani kell, hogy a békéltető testületek megfelelő időben hozzájussanak a költségvetési törvényben biztosított anyagi forrásokhoz, a vállalkozásokat pedig ösztönözni kell az eljárásban való részvételre.
A stratégia szerint a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is fogyasztóként kell bevonni a békéltető testületi eljárásokba, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak a multinacionális vállalatoknak, a közüzemi szolgáltatóknak, a telekommunikációs cégeknek.
A dokumentum kitér arra, hogy a Fogyasztóvédelmi Tanács működési kereteit felül kellene vizsgálni, és a tripartit jelleg megszüntetésével egy kevésbé formalizált, de hatékonyabb működési keretet kell teremteni.
A stratégiában megfogalmazódik az is, hogy ösztönözni kell a civil fogyasztóvédelmi szervezet együttműködését, és az eddigieknél következetesebben be kell vonni őket a fogyasztóvédelmi problémák megoldásába.