Az MSZP szerint válsághelyzetet okoz a felsőoktatási felvételi körül, hogy kevesebb mint egy hónappal a február 15-i jelentkezési határidő előtt az érettségizők nem tudják, az egyes egyetemek, főiskolák szakonként hány hallgatót vehetnek fel, illetve hogy lesz-e az általuk választott intézményben állami finanszírozású képzési hely.

Hiller István korábbi oktatási miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón ezért - arra hivatkozva, hogy Dux László helyettes államtitkár lemondása óta a területnek nincs felelős szakmai vezetője - sürgette, hogy Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter azonnal nevezzen ki megfelelő hatáskörrel rendelkező, a felsőoktatási felvételiért felelős miniszteri biztost.
Kiemelte, hogy amíg az elmúlt években a decemberben megjelenő felvételi tájékoztató tartalmazta, az egyes intézmények hány állami finanszírozású és hány költségtérítéses helyet hirdetnek meg, illetve hogy az utóbbiakért mennyit kell fizetni, ezeket az információkat az idén érettségizők továbbra sem ismerhették meg. Jogszabály az adatok közlését január 31-ig teszi kötelezővé, ám ezt azt jelenti, hogy az eddigi több mint két hónap helyett a diákoknak csak két hetük lesz mérlegelni a jelentkezési sorrendjüket - tette hozzá.
A szocialista politikus kifejtette: a diákok jelenleg nem tudják, indul-e az általuk kiválasztott felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzés, és ha nem, mennyi lesz a tandíj. Az oktatási államtitkárság eddig ugyanis csak a képzési területenként lehetséges költségtérítés alsó és felső határát közölte, ugyanakkor például egy jogászképzés 300 és 700 ezer forintba is kerülhet évente.
Hiller István azt is hangsúlyozta, hogy mivel az adatok feldolgozásához szükség van az érettségiig hátralévő időre, a február 15-i jelentkezési határidő a felvételi eljárás egészének bedöntése nélkül nem csúsztatható el.
Arról is szólt, hogy az új diákhitelrendszer az előző ciklusban az SZDSZ által javasolt utólagos képzési hozzájárulásra emlékeztet. Mint mondta, a szocialisták most sem támogatják a tandíjat hitelből elvet, és úgy ítélik meg, a diákhitel 2-konstrukció drága, és hosszú időre eladósítja a tandíjat kifizetni csak így tudó fiatalokat.
Hasonló megoldás a magyarhoz nem hasonlítható gazdasági helyzetű országokban, például Ausztráliában létezik - mondta.
Kitért arra is, hogy bár az évi 2 százalékos diákhitelkamat alcsonynak tűnhet, a képzés végére ez eléri 10-12 százalékot. Egy évente 2,7 millió forintos tandíjat fizető orvostanhallgató teljes képzési költsége több mint 16 millió forint, ami a kamatokkal azt jelenti, hogy pályakezdőként nagyjából 18 millió forintos tartozással indulhat neki az életnek - magyarázta.
Az idén életbe lépő változásokkal drágább és zártabb lesz a magyar felsőoktatási rendszer - jelentette ki az MSZP-s politikus, megjegyezve, számítások bizonyítják, hogy egy győri vagy szombathelyi fiatalnak az utazási költséggel, a laborhasználati díjjal és a kötelező diákszervezeti tagsággal együtt is olcsóbb a tandíjmentes ausztriai orvosi egyetemek valamelyikén tanulni, mint idehaza.