Az alábbi részvényfajtákat különböztetjük meg:
Törzsrészvény (nyilvános társaság esetén névre szóló lehet vagy bemutatóra szóló is, lehet, zárt társaság esetén csak névre szóló lehet, bármikor kibocsátható)
Elsőbbségi részvény (csak névre szóló lehet, bármikor kibocsátható, az összmennyiség nem lehet több az alaptőke 50%-ánál). Nyilvános társaság esetén lehet – osztalék elsőbbségi, likvidációs elsőbbségi, az előző kettő egyben, szavazati joggal összefüggő elsőbbségi részvény; zárt társaság esetén- elővásárlási joggal összefüggő elsőbbségi részvény. Zárt társaság esetén – elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény.
Az elsőbbségi részvény általában együtt jár a szavazati jog korlátozásával vagy kizárásával. A korlátozásról vagy kizárásról a részvénytársaság alapszabálya rendelkezik.
Kamatozó részvény (bármikor kibocsátható, csak névre szóló lehet, az összmennyiség nem lehet több az alaptőke 10 százalékánál).
A részvényben szereplő kamatláb alapján számított kamatra a részvénytulajdonos akkor is jogosult, ha a részvénytársaság nem nyereséges.
Dolgozói részvény (az alapszabály rendelkezései alapján az alaptőke felemelésekor kibocsátható, csak névre szóló lehet, összmennyisége a felemelt alaptőke maximum 15%-a lehet). A dolgozói részvények tulajdonosi jogokat gyakorolhatnak, mint a törzsrészvényesek.