Olyan technika, amely az egyes lehetséges kockázati tényezők hatásának kioltását célozza meg. A hedge ügyletek során a piaci szereplők kizárólag a tevékenységük során felmerülő kockázatokat próbálják meg ellensúlyozni.
A hedge ügylet célja nem a profitszerzés, hanem a veszteség minimalizálása. A piaci szereplő kialakíthatja fedezeti pozícióját határidős tőzsdei (futures), határidős tőzsdén kívüli (forward) és opciós ügyletek felhasználásával. A fedezeti pozíció kialakításakor kerül meghatározásra a nyitott pozíció lefedéséhez szükséges fedezeti eszközök mennyisége, az úgynevezett fedezeti arány.
A pozíció iránya szerint kétfajta (vételi eladási) hedge ügylet létezik. Ha egy vállalat három hónap múlva esedékes bevételét diszkontkincstárjegybe szeretné befektetni, és attól fél, hogy akkor csak alacsonyabb hozamszinttel tud papírt venni, akkor a jelenben vételi hedge pozíciót fog nyitni. Mégpedig úgy, hogy a tőzsdei határidős piacon a három hónap múlva esedékes diszkontkincstárjegy mennyiségére vételi pozíciót nyit. Ezzel biztosítva az elvárt hozamot.
Ha egy termelő az általa előállított terméket (pl.: kukorica) hat hónap múlva szeretné eladni, de fél attól, hogy a termék ára addigra számára kedvezőtlenül fog változni (esik) védekezésül eladási hedge pozíciót nyithat.
Mégpedig úgy, hogy a termés teljes mennyiségére, hat hónapos időintervallumra eladási opciót vásárol, vagy vételi opció ír ki. Ezzel biztosítva a jövőbeni eladási árat.